2022. december 8. csütörtök | Mária
Videók

Elképesztő: 2 hónap után visszatért a horgászhoz a 70 kilós dunai harcsa – videóval

Elképesztő: 2 hónap után visszatért a horgászhoz a 70 kilós dunai harcsa – videóval

Vidács Attila augusztusban 3,5 óráig küzdött egy harcsával a Dunában. A hal 10 kilométert elhúzta a csónakot, Dunaföldvártól egészen Bölcskéig. A horgász akkor visszaengedte a kapitális halat, amelyet most újra kifogott. A történtekről a Pecaverzumnak küldött élménybeszámolót, amelyet tartalmi változtatás nélkül közlünk. A harcsa egyértelműen beazonosítható, mivel a bal oldali bajsza elcsökevényesedett.

Október 21- én, pénteken kora hajnalban ébredtem, a szokásos reggeli procedúra után felakasztottam tréleremet a kocsi mögé, és a csípős reggel kíséretében körülbelül fél 4 magasságában érkeztem meg a csónaklerakóhelyre. Sarló alakú hold, csillagos égbolt, viszonylag sötét és „porzó” Duna fogadott. A látási távolság lámpával körülbelül 100 méter lehetett, de az időnként lengedező keleti-délkeleti szél már elkezdte szaggatni foltokban a vízpárnát, mire csónakba szálltam és bemelegítettem csónakmotoromat.

Alacsony vízállás és ősz lévén azon gondolkodtam útközben, hogy ismét nem a kövezéseket vallatnám, hiszen azokat partról is sokan elérik, inkább a nyugodt, messzebb eső, gödrösebb rész felé vettem az irányt. Van ott apró kagyló, iszaposabb rész, sóder zátony. Hátha fehérjedúsabb étrendre váltanak a táplálékhalak, de akkor a küszök is ott lesznek, a keszegek is, talán még ponty is ugrál majd.

Miközben leállított motornál, kezemben az evezővel próbáltam betájolni magam, hopp! Ponty ugrik, keszeg is a víz tetején mozog itt-ott, de még elég messze vagyok, lopnom kell a távolságot… Evező leér, megérkeztem, ez a sóderzátony teteje, mögötte a 3-4 méteres gödör, az oldalában is törés, horgony ki.

A 100 grammos horgászbotot már kinyitottam közvetlenül a csónakmotor leállítása után, a wobbler is 36-os fonott zsinóron lóg, 50-es orsómon fék beállítva. Akkor kezdjük!

Repül a felszíni wobbler először, másodszor, sokadszor. Nagyjából fél óra dobálás után feltűnt, hogy ahol idáig mozogtak a halak, óriási a csend. 5 óra körül lehet az idő, még van egy bő órám pirkadatig.

Váltsak wobblert, talán ez lesz a megoldás? Legalább süllő kaffantana, ütné le a műcsalit, egy 2 kiló körüli elég is lenne a családnak ebédre.

Repül a közép/mélyjáratú 11 centiméteres, ezüst színű wobbler, és BUMM! Bot karikába hajolva, az orsón a fék mintha be sem lenne állítva, csak fütyül és fogy a damil. Horgonykötél ki, később felszedjük, irány utána. 70-80 méterre is eltávolodhatott, mire elindultam a motorral.

Az augusztusi eseten tanulva, nem finomkodtam, két kézzel kapaszkodva a parafanyélbe, időnként lopva métereket tekertem az orsón, a hal pedig lehúzott mindig legalább ugyanannyit, miközben a motort is kezelnem kellett, hiszen most nincs segítség…

1 óra intenzív fárasztás után hol a hajójárásban, hol a parttól 20-25 méterre közlekedve megláttam magam mögött egy kövezés körvonalát. Próbáljuk meg oda bevezetni, kisebb a kockázata egy esetleges halvesztésnek a langó részben, mint a folyamban, teherhajó is a láthatáron, nem kockáztatunk.

El sem hittem, de a halat mintha pórázon vezettem volna, jött végig a csónak mellett, a fenék közelében. Amint kiforgatott a víz a kövezés mögé, egyszer próbált visszatörni a sodrásba, de nem engedtem.

Még 40-45 perces fárasztás következett. Először csak a tenyérnyi farok bojtját láttam. Hűha, ez nem 50-es lesz, nagyobb. Nem fázott sem a kezem, sem a lábam, pedig igencsak meghűsölt napkeltére.

Megjelent a fekete háta, sütőlapát nagyságú feje, és az „öreg” elkezdte kipumpálni magából a levegőt. Bőrkesztyű a kezekre, száját tátja, bajusztőben 1 horog. Hirtelen mozdulattal egyik kéz a szájában, orsó felkapókar nyit, bot félre, másik kéz ellenkezőleg, a hal szájában, és becsúsztatva a második próbálkozásra.

Hát Málna! (Pattant ki a fejemből az elnevezés, ugyanis történetesen a kislányom ezen a napon született pontosan 1 évvel ezelőtt és ezt a nevet kapta.) De szép vagy!

Gyors telefonálgatás után horgonyt összeszedve indultam mérlegelni. Teljesen kivilágosodott, mire kiértem a partra.

A közös úton Málnával, azon járt az eszem, hogy vajon ez nagyobb lehet, mint az augusztusi? Vagy kisebb? Mindegy, nem számít. Gyönyörű és kész! De mi van akkor, ha ez a hal ugyanaz, mint augusztusi. Nem lehet, képtelenség… 2 hónap, több kilométer távolság a helyek között, áradó víz, folyton mozgásban a halak. Biztos nem…

Közben megérkeztem, gyors előkészületek, hal ismét a vízben, nehogy nekem itt megfulladjon.

Mérlegelés, fényképek, visszaengedés. A hal 203 centiméter és 69,9 kilogramm. Új egyéni csúcs, idén másodszor.

Az egyedi sérüléseket és a korábbi képeket tanulmányozva ez a hal ugyanaz, mint az augusztusban kifogott 68 kilós. A fején található kettő darab forradás, az előző fárasztásnal szakadt ki a fejbőre, és beforrtak. A legszembetűnőbb a bal oldali bajsza, ami el van csökevényesedve. Ugyanúgy. 

Köszönet édesapámnak és Zámbó Györgynek, ők segítettek a mérlegelésnél. Valamint feleségemnek is, aki támogatja ezt az időnként fanatizmusba átcsapó hobbit.

(írta: Vidács Attila)

A harcsa tömege augusztusban 68 kilogramm, a hossza 202 centiméter volt. A növekedés tehát 1 centiméter és 1,9 kilogramm. Nézd meg, hogy nézett ki két hónapja IDE KATTINTVA!

A visszaengedésről most videó is készült. Íme: 

Még több friss hírért KATTINTS IDE!