Már gyakorlatilag temették azt a gyönyörű koi pontyot, amely végül három év után akadt újra horogra. Azt hitték, már nincs is a tóban, így nagy meglepetést okozott, amikor kifogták. A tó tulajdonosa örült, hogy újra előkerült az aranyhal, a sikeres horgász pedig kipipálhat egy tételt a bakancslistáján.
Nagy meglepetés érte Gulyás Csongort augusztus 2-án, kedden a heves megyei Ecsédi Vég-tavon.
„Tudtuk, hogy él a tóban kettő darab 20 kiló fölötti koi, de hogy az egyiket sikerült megfogni, azon nagyon meglepődtem – nyilatkozta a Pecaverzumnak. – Három éve van bakancslistán, hogy mérettől függetlenül fogjak egy koit. Erre sikerült megfogni a tó legnagyobbját! Nagyon-nagyon örültem neki. Ráadásul egy 48 órás, rapid peca alatt sikerült.”
A kapás délután 3 órakor érkezett a 80 méterre behúzott szerelékre. Csaliként másfél szem, 24 milliméteres barackos-chilis, szénhidrát alapú bojli lett felkínálva. Már a fárasztás elején erőteljesen összpontosítani kellett, mert a horgászhely előtt két bedőlt meggyfa húzódott a víz alatt.
„Aki ismeri az Ecsédi Vég-tavat, az tudja, hogy elég sok fa van víz alatt, víz fölött, úgyhogy nem is tudtam meghorfgászni a helyet csak úgy, hogy két helyen is meg volt vezetve a levegőben a damil. 50 méterre a horgászhelytől indult el a víz alá egyáltalán a damil – mesélte Csongor. – A 1,5 feles víz először letörik 4 méterre, majd onnan indul el egészen lefelé 13-ig. A felső törésnél két fa is kilóg a víz fölé, és azokra helyeztem fel a damilvezetőt, ami gyakorlatilag egy félkör alakú fémpálca, ami nem tudja elvágni a damilt, még soha nem volt vele problémám.”
Csongor a fárasztást valójában meg sem kezdte egészen addig, amíg a csónakkal közelebb nem jutott a halhoz.
„Mivel szabadonfutó ólommal horgászok, ezért engedtem egy pici damilt a halnak, és tök szépen meg is állt pár méterre az etetéstől. Direkt nem tartottam vele effektíve erős kontaktot, hogy ne induljon el oldalra, ne érezze az ellenállást, ne akarjon az akadóba menni, és csak akkor feszítettem rá, amikor fölé értem a halnak, és úgy indult meg a fárasztás” – magyarázta a technikát, amelyen az ilyen vadregényes helyszíneket sikerre vezethet.
Hiába pecázott mély vízben, mivel lignitkitermelés révén létrejött bányatóról lévén szó, annyira tiszta, áttetsző a víz, hogy már maga alatt 3 méterrel meglátta, hogy a tó egyik legnagyobb koijával hozta össze a sors.
„A következő 5 perc kézremegős volt, csak el ne szakadjon, csak ki ne akadjon, csak vissza ne törjön a bokorba” – ez járt Csongor fejében.
Amikor feljött a víz tetejére, már könnyen megadta magát, félúton még volt két kirohanása a fa felé, de sikerült megállítani, 20 perccel horogra kerülés után már a szákban pihent a 23,20 kilós koi. Egy kicsit még fotómodellkedett, majd engedték vissza. Erről videó is van, nagyon virgoncan úszott el.
„Ez a hal már több mint 3 éve nem volt kint, így azt is gondoltuk, hogy már nincs a tóban. A tulajdonos is örült, hogy újra előkerült az aranyhal. A másikat június közepén fogta meg a sógorom 22,70 kilósan” – árulta el Csongor, hozzátéve, senki se higgye azt, hogy csak az említett két koi él az Ecsédi Vég-tóban.
Közel 20 éve nem történt koitelepítés, tavaly és idén viszont előkerültek 15 kiló körüli példányok.
„Egyívásúak lehetnek, mert az összes hal kéttónusú és a kopoltyúnál vannak elválasztva. Mindegyiknek ugyanolyan, sötétzöldes árnyalatú a teteje, viszont a hasa alja valamelyiknek fehér, barna, narancssárga” – adott leírást a halakról.
Horogra került Merenye különleges koi pontya. Nézd meg a halat ITT!
