Befejeződött az „Átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer a Balatonon” projekt.
A most lezárult projekt a Balaton vízmennyiségi és -minőségi viszonyainak méréséhez, az adatelemzéshez, értékeléshez, a vízminiőségi problémák kezeléséhez, továbbá a tájékoztató rendszerek kiépítésével a tájékoztatás reformjához járul hozzá – olvasható a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) közleményében.
Mint írják, az éghajlatváltozás a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi eloszlásában az utóbbi évtizedekben már éreztette nem kívánatos hatásait. E káros hatások mérséklése, azaz a vízgazdálkodás helyzetének javítása, a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének elősegítése, valamint a hasznosítható természetes vízkészletek mennyiségének növelése iránti igény új kihívások elé állította a vízügyi ágazatot.
A 2014-2020. közötti Európai Uniós pályázati ciklus fejlesztési programjai közül a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) biztosított lehetőséget vízrendezési, vízgazdálkodási projektek megvalósítására. Ennek köszönhetően a Balaton több mint 17 milliárd forintos uniós támogatásban részesült.
A Kdtvizig szerint a támogatásból megvalósított fejlesztések hozzájárulnak a tó gazdasági és idegenforgalmi potenciáljának megőrzéséhez, növeléséhez is.
A 2000-es évektől kezdődően – vélhetőn a klímaváltozással összefüggésben – rendkívül szélsőséges ingadozások jellemzik a Balaton vízjárását. Az előrejelzések alapján ezek a szélsőségek a jövőben az eddigieknél akár nagyobb gyakorisággal is előfordulhatnak.
A Balaton sekély vizű tó, ezért érzékenyen reagál a hidrometeorológiai változásokra is. A tó sérülékenységének és alkalmazkodóképességének jobb megértéséhez szükségszerűvé vált egy korszerű, átfogó megfigyelő rendszer kiépítése, melynek feladata a globális és regionális változások folyamatos követése – hangsúlyozták a tájékoztatóban.
A Kdtvizig emlékeztetett, az első online Balatoni Információs Rendszer (EU LIFE projekt) 2003-2006 között lett kiépítve. A projekt keretében a keszthelyi-, szigligeti- és siófoki-medencékbe kihelyezett, három cölöpön álló meteorológiai és vízminőségi mérőegységek jelentős szerepet játszottak a tó környezeti állapotát leíró adatok gyűjtésében, de a cölöpök a méretük miatt csak korlátozottan biztosítottak lehetőséget műszerek kihelyezésére.
A KEHOP-1.1.0 pályázati konstrukció lehetővé tette, hogy a LIFE projekt irányvonalán tovább haladva az „Átfogó környezeti tájékoztató és megfigyelő rendszer a Balatonon” projektben olyan döntéstámogató monitoring rendszer jöjjön létre, amely folytatja és magasabb szintre emeli a Balaton tóközepi vízmennyiségi- és minőségi, valamint meteorológiai észlelések több mint egy évtizedes hagyományát.
A létrehozott megfigyelő rendszer részeként szigetüzemű hidrometeorológiai és vízminőségi kutatóállomások létesültek a Balaton négy eltérő fizikai, kémiai és ökológiai paraméterekkel jellemezhető medencéjében: Siófok, Balatonszemes, Szigliget valamint Keszthely térségében.
A kutatóállomások mederben maradó alszerkezeti cölöpalapból, valamint ideiglenesen kihelyezett felszerkezetből állnak, melyen a mérőműszerek és egyéb segédberendezések elhelyezhetők. A téli jegesedési időszakban a megfelelő hajózási jelzésekkel ellátott cölöpalap a Balaton medrében marad, a felszerkezetet és a rajta lévő műszereket biztonságvédelmi szempontok miatt le kell szerelni.
A kutatóállomásokat a Kdtvizig és a projektben együttműködő egyik partnerszervezete, az Országos Meteorológiai Szolgálat üzemelteti. A kutatóállomások helyet biztosítanak a Balaton viharjelző rendszerének berendezései számára is.
A projekt keretében a Balaton parti sávjában távjelzősített nyomásmérő szondák lettek telepítve a talajvízszintek mérésére, melyek a Kdtvizig üzemeltetésébe kerültek, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat több meterológiai állomására és Viharjelző Obszervatóriumába is kerültek elhelyezésre speciális mérő eszközök. A Kdtvizig és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet műszerparkja különféle laboratóriumi eszközökkel bővült.
Az egyes műszerek által gyűjtött adatok a Balaton adatbázisba kerülnek, amely a sokrétű adatgyűjtés integrálásával átfogó információs rendszer működtetését valósítja meg, hozzájárulva ezzel a Balaton ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszere sérülékenységének, illetve alkalmazkodóképességének jobb megértéséhez.
A projekt keretében létrehozott adatbázis ezáltal hozzásegíti a döntéshozókat a Balaton klímaváltozással szembeni érzékenységének megértéséhez és a megalapozott döntések meghozatalához.
A létrejött adatbázis elemei webalapú tájékoztató felületek segítségével nyilvánosan is elérhetők. Hét Balaton parti település frekventált helyszínén digitális tájékoztató táblák, valamint mobil alkalmazások teszik elérhetővé a megfigyelő rendszer adatait az érdeklődők számára – zárul a Kdtvizig tájékoztatója.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Kdtvizig)
