Mint arról a Pecaverzum elsőként beszámolt, halpusztulás történt a Kis-Balatonon augusztus közepén. A sajnálatos ügyben augusztus 21-én három közlemény is megjelent.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) azt írja, hogy a múlt héten halpusztulás történt a Kis-Balaton „Kazetta” elnevezésű tározóján, amely egy elzárt, nem horgászható terület.
A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Nyuduvizig) gátőre értesítette a BHNp Zrt. halőri szolgálatát augusztus 13-án reggel, hogy a nevezett tározón jelentős halpusztulás történt. A társaság kollégáink azonnal a helyszínre siettek, és meggyőződve a havária helyzetről, haladéktalan beavatkozásról döntöttek.
A tetemek gyűjtését már 11 órától megkezdték, majd a tógazdasági dolgozók és keszthelyi halászok is csatlakoztak. A helyszínre szállított csónakokból és partról folyamatosan, három műszakban dolgozva zajlott a munka egészen augusztus 17-én reggelig.
Ahol az áramvételi lehetőség adott volt, vízlevegőztető berendezéseket üzemeltek be a további pusztulás megelőzése érdekében.
A káreseményről értesítették az illetékes szerveket, az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-től pedig helyszíni tetemgyűjtő konténereket béreltek. A gyűjtőhelyek fertőtlenítését folyamatosan elvégezték.
Az öt nap alatt összegyűjtött tetemek összesen 17.760 kilogrammot nyomtak. Az elpusztult halak tömegének jelentős részét adták az idős dévérkeszegek, a nagyméretű pontyok és harcsák, de darabszámban jelentős volt az egynyaras korú süllő is.
Az oldott oxigénkoncentrációt a tározó több pontján mérték, a legalacsonyabb érték 0,34 mg/l volt (1 mg/l érték alatt már a legtöbb halfaj esetében várható pusztulás).
A Nyuduvizig és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai is végeztek méréseket. Előbbi szervezettől már kaptak előzetes laboreredményeket, de a toxikológiai vizsgálat még tart, így részletes elemzés későbbre várható.
Az eseményeket napokon át tartó rendkívüli kánikula és szélcsend előzte meg. A rendelkezésre álló eredményekből már látható, hogy a Kazettán vízvirágzás alakult ki (magas klorofill-a koncentráció: 139 µg/l), majd az alga részint pusztulni kezdett (barna és barnás szín megjelenése, rothadó mocsárszag).
Az elpusztult alga bakteriális bontása a vízben oldott oxigént fogyasztja, így annak koncentrációja lecsökkent. A szokásosnál magasabb vízhőmérséklet mellett eleve kevesebb oxigént tud oldani a víz, ennek koncentrációját a bomló szerves anyag még gyorsabban csökkenti nulla közelébe.
Eközben a szerves anyag bomlása során a magasabb rendű élőlények számára toxikus hatású ammónia keletkezett, amelyet a baktériumok oxigén hiányában nem tudnak nem toxikus nitráttá alakítani.
A nagyon kis vagy nulla oxigénkoncentráció önmagában is pusztít. A relatíve magas vízhőmérséklet, a toxikus ammónia, másutt pedig a szintén mért kénhidrogén megjelenése a víz minőségének romlását csak fokozza. A fenti folyamatok nagyon gyorsan alakultak ki, szinte egyik napról a másikra, amit a vizsgálati eredmények is mutatnak.
„Sajnálatos módon a médiában tévesen jelentek meg olyan hírek, hogy a pusztulás az egész Kis-Balatont érintette, ezért szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy egy belső tározórészről van szó, amely a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszernek mindössze 3,4 százaléka. A Kazetta elnevezésű vízterület normál üzemi működés esetén nem kap vizet, nem vesz részt a Kis-Balaton „vérkeringésében”. Funkciója a Zalán esetlegesen érkező szennyezés befogadása, így ide csak káresemény idején történik vízkormányzás. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy egyes téves hírekkel ellentétben civilek, illetve horgászok nem vettek részt a tetemek begyűjtésében, erre nem is lett volna lehetőség, sőt nekik a tározó területére belépni is tilos, tehát a kármentesítést kizárólag társaságunk dolgozói végezték” – zárta közleményét a BHNp Zrt.
A Nyuduvizig is hivatalos tájékoztatást adott közre
„A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) teljes területe 73 négyzetkilométer. A halpusztulással érintett terület a KBVR Hídvégi-tavának egy speciális, elzárt részén, a Kazettában következett be, amely a tározórendszer teljes területének 3,4 százaléka, vagyis nem beszélhetünk általánosságban a Kis-Balatonról” – hangsúlyozták.
Emlékeztettek, hogy a KBVR kialakítása során két tározóteret hoztak létre a szakemberek, a Hídvégi-tavat (I-es ütem), valamint a Fenéki-tavat (II-es ütem). A tározórendszer fő funkciója, hogy a vízgyűjtő területről érkező szennyeződéseket felfogja, szűrje, árvízvédelmi tározóként működjön, valamint a természetvédelemi célok megvalósítását biztosítsa.
A víztér elsősorban vízminőség-védelmi célokat szolgál, ez az elsődleges funkciója, ezért más tevékenység nem folytatható rajta. Ezen a területen nincs jelentős sulyomállomány, így a jelenleg kialakult halpusztulást sem lehet a sulyom jelenlétével magyarázni, valamint kizárható az antropogén (vagyis emberi tevékenységből eredő) szennyezés is – vonták le a következtetést.
Folyamatosan zajlott, valamint zajlik a vízkémiai és meteorológiai monitoring, amelynek elsődleges eredményei alapján elmondható, hogy a halpusztuláshoz a magas vízhőmérséklet, vízvirágzás (magas a-klorofill koncentráció) és a víz oxigénhiányos állapota biztosan hozzájárult – írták.
A Nyuduvizig a BLKI-val még dolgozik a halpusztulás pontos okának feltárásán, jelenleg is zajlanak az analitikai vizsgálatok elemzései.
„A Hídvégi-tavon a BHNp Zrt. rendelkezik halgazdálkodási joggal, ennek megfelelően velük szorosan együttműködtünk a kárelhárítás során” – áll a vízügy kommünikéjében.
A BfNPI is megszólalt a sajnálatos ügyben, az ő közleményük ITT olvasható.
