Az esztendő utolsó előtti napján, december 30-án délben 111 centit mutatott Agárdnál a Velencei-tó vízszintmérő berendezése. Mit ígér ez a jövő évre? Egyebek mellett erről kérdezte Pálinkás Imrét, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi kirendeltségének vezetőjét a feol.hu.
– A 2023-as év sokkal kedvezőbben alakult, mint az azt megelőző, hiszen magasabbról indult a vízállás és végig magasabb szinten maradt, miközben halpusztulás sem történt. Ráadásul idén már halat is tudtunk telepíteni. A horgászok száma emelkedett a 2022-es történelmi mélypontról, bár még mindig a megszokott létszám felével találkoztunk egész évben, amely számunkra nagyon messze van az elfogadhatótól – értékelt Pálinkás Imre.
A szakember részletesen beszélt a Nagy István agrárminiszter által támogatott őszi haltelepítési programról, amelynek keretében nem csak megszokott méretű, jelentős mennyiségben nagytestű pontyokat is juttattak a tóba.
– Emellett gyönyörű tenyészanyagot sikerült beszereznünk keszegből, elsősorban dévérből. Több mint 50 mázsa nagyméretű keszeget helyeztünk ki, olyanokat, amelyeknek az átlagsúlya 80 deka körül mozgott, de akadtak még 2-3 kilós példányok is. Reméljük, tavasszal sikerül leívniuk, és segítik a megszokott, őshonos halfauna visszatérését.
A horgászok jól tudják, hogy ragadozót az elmúlt évben alig lehetett horogra csalni a Velencei-tónál. Ezen a helyzeten is mindenképpen változtatni kell.
– A tervezett 30 mázsa helyett egyelőre 20 mázsa növendékcsukát tudtunk beszerezni, illetve közel 15 mázsa növendéksüllőt juttattunk a vízbe az arra alkalmas helyszíneken – folytatta Pálinkás Imre. – A program december 31-vel nem ér véget, jövőre minden lehetőséget megragadva szeretnénk folytatni a haltelepítéseket. Biztatónak tűnik a vízállás, főként az elmúlt másfél hónap csapadékának segítségével most már bőven száz centi fölé került a tó, miközben éppen csak, hogy elkezdték engedni a pátkai tározó vizét. Ráadásul nem csak Pátkán van betárolt víz, a vízügyi igazgatóság korábban a zámolyi tározó medrében is visszafogott csapadékot.
A legutóbbi horgászfórumon jelentős hangsúlyt kapott a tó Dunából való mesterséges feltöltésének lehetősége.
– Egyelőre önerőből is normalizálódhat a Velencei-tó vízállása, de be kell látni, egyre szélsőségesebb az időjárás. Valószínűleg túl sok a vízügyi engedéllyel rendelkezők száma a vízgyűjtő területen. Meg kell nézi, megfelelő módon vannak-e ezek kiadva, mert az elmúlt években joggal érezhettük, hogy a Velencei-tó igénye az utolsó helyre szorult. Nekünk a Csíkvarsai-rét a fájó pont, hiszen egy elárasztott legelőről van szó, amelynek hatalmas a párolgása. De van más vízhasználó is, akinek hosszú távon felül kell vizsgálni a vízjogi engedélyét. Mindenki betartja a szabályokat, mert azt már ellenőrizték, de az korántsem biztos, hogy a jóváhagyott vízkivételi mennyiség fenntartható a továbbiakban, a súlyosan aszályos időszakban. Ezt mi nem tudjuk megítélni, ennek vizsgálata hatósági feladat. Szövetségünk a Dunát látja alkalmasnak arra, hogy hosszú távon megoldja a Velencei-tó mesterséges vízpótlását. A folyamnak komoly a halállománya, léteznek strandjai, ezért megfelelő monitoring rendszerrel elképzelhető egy ilyen megoldás megvalósítása. Debrecenbe is eljuttatták a Tisza vizét: a tervezés során figyelembe lehetne venni az ottani tapasztalatokat, de legalább odáig el kellene jutni, hogy készüljön egy hatástanulmány. Akkor kiderülne, van-e akadálya a megvalósításnak, és az mennyibe kerülne – vélekedett a Mohosz Velencei-tavi kirendeltségének vezetője.
A Velencei-tónál jelentős fejlesztéseket végeztek, megújultak a kikötők is. Azonban ez a munka sem érhet véget a 2023-as esztendővel.
– Szerintem a vízállással 2024-ben nem lesz probléma, emiatt nem kell aggódnunk, azonban marad még bőven kihívás a Velencei-tónál. Egyebek mellett a kikötők helyzete is rendezetlen. Igaz, hogy többségében megújultak a mesterséges partfalak, 1500 méter úszómóló készült el az öblökben, de még nem történt meg a használatbavétel, az engedélyeztetési eljárást nem tudtuk elkezdeni. Ha eljutunk odáig, százmilliós nagyságrendű munka vár még ránk csak a három, Mohosz által használt kikötőben. Fontos feladat lesz a régi, parti horgászhelyek megőrzése és fejlesztése: szeretnénk, ha ez megvalósulna, mielőtt végképp elzárnák őket, különös tekintettel a Velencei-félszigetre. Összességében mindenesetre biztató, hogy legalább vége az elmúlt évek depressziós időszakának és nem azért kell imádkozni, hogy ne pusztuljon a tó halállománya – mondta Pálinkás Imre.
A Mohosz területi jegyárai immár egy évtizede változatlanok. A szövetségnél ezzel azt kívánják bizonyítani, mennyire szívügyük a Velencei-tó sorsa és jövője, és azt szeretnék elősegíteni, hogy minél több horgász térjen vissza egykor oly szeretett tava mellé, jelenlétével, szabadidős tevékenységével segítve annak fejlődését.
Fejér vármegyét érintő fontos hír, hogy a Fehérvárcsurgói-, a Pátkai- és a Sárszentmihályi-víztározót, a Palotavárosi-tavakat, a Duna vármegyei szakaszának egy részét, a Gaja-patakot, a Nádor-csatornát, a Sárvíz-Malomcsatornát, a Hajnal-tavat, valamint a Tass-i vízterületet kezelő Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének elnöksége úgy döntött, hogy a 2024-es évben jegytípusainak többségénél nem tervez áremelést. Csupán a Dunán és Tass esetében történik egy kisebb áremelkedés.
Mint ismeretes, január 1-jétől április 30-ig speciális időszaki fogási tilalom lép életbe a süllő, a csuka és a balin esetében. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MTI/Vasvári Tamás)
