A Szent István-napi ünnepségek fő látványossága volt idén is a hagyományos ünnepi tűzijáték augusztus 20-án, amely 1,4 milliárd forintba került. Ami veszteség ilyenkor azonban a természetet éri, azt megbecsülni sem lehet. Ez ellen szólalt fel Szendőfi Balázs természetfilmes is.
Harmincnégyezer pirotechnikai effekt, fényjáték, épületfestés, tűz alkotta úszó virágszőnyeg, lézershow és több száz drón volt látható az augusztus 20-ai ünnepi rendezvénysorozat fináléján Budapesten.
A pirotechnikusok 230 indítási pontról lőttek a magasba a Margit híd és a Petőfi híd közötti folyószakaszon, valamint a Szabadság hídról és éaz Erzsébet hídról, de a Dunán hét folyami uszályról és 65 pontonról is indítottak rakétákat.
Az augusztus 20-ai tűz és fények játéka rendszerint a magyarság sorsfordító történelmi eseményeit, mitologikus lényeit, genezisét mutatja be, egy-egy konkrét témakört alapul véve. Ez idén volt másképp: a középpontban az a meghatározó történelmi mozzanat állt, amikor Szent István király a Szent Koronát és Magyarországot Szűz Máriának ajánlja fel.
Galéria (23 kép)
Ez mind szép eddig, most azonban jöjjön a feketeleves: a tűzijátékok környezetkárosító hatásai.
A rakéták elsősorban fémsókból és fém-oxidokból készülnek, amelyek égés közben eltérő színnel festik meg a lángokat. A fématomok gerjesztődnek, és a kinyert energia fényként sugárzik. Minden árnyalatnak megvan a maga eleme. A lítium a rózsaszín, a nátrium a sárgák, a réz vagy a bárium pedig a kék színekért felel. A nemzeti zászló fényfestéséhez stronciumra, magnéziumra és báriumra van szükség – írja egy korábbi cikkében a 444.hu.
Ezek az anyagok azonban nem égnek el, csak különböző összetevőikre bomlanak. Aztán bekerülnek a légkörbe, jelentősen szennyezik vizeinket és a termőtalajt. Belégzésük és megemésztésük nagy mennyiségben hányással, hasmenéssel járhat. Van köztük rákkeltő anyag is, de a legnagyobb problémát a légúti megbetegedésekkel okozzák. A kórházakban általában a tűzijátékok utáni napon van a legtöbb asztmás rohammal bekerülő beteg.
Ilyenkor a legrosszabb a levegő minősége is. A 2019-es indiai Diwali fesztivál után a légszennyezést mérő index elérte a maximális értéket Indiában, ami egyébként is harmadik helyen áll légszennyezésben globálisan. Egy milánói kísérlet megmutatta, hogy egy 60 perces tűzijáték után 11-szeresére nő a levegő káliumtartalma, ami jelentősen roncsolja a vesét és a kiválasztásban résztvevő szerveket.
A tűzijáték persze a környezetre is káros. Egy londoni kutatás megmutatta, hogy egy tűzijátékos ünnep után sokkal magasabb a levegő nitrogén-oxid és kén-dioxid tartalma. Ezek a gázok hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, valamint a klímaváltozást okozó üvegházhatáshoz.
A tűzijátékok ellen emelte fel a szavát Szendőfi Balázs természetfilmes is, aki közösségi oldalán posztolt a témában.
„Rákkeltő vegyületek, évtizedekig a vízfenéken maradó (a halak szervezetében is halmozódó) toxikus nehézfémek és megannyi törmelék, ami egyenesen a vízbe hullik a Duna közepéről fellőtt tűzijáték-rakétákból. Közben a szintén rákkeltő füst ráterül a városra. A zajtól és a fénytől megriadt madarak és denevérek tömegesen hullanak el. Közben a védett (haha, védett) dunavirágok is rajzani próbáltak. Ismét sikerült hazaszeretetből szétszennyezni a hazát. Amikor maga az ünneplés fontosabb, mint az ünnep tárgya” – fogalmazott Szendőfi Balázs.
A Balatonnál több helyen is rendeztek tűzijátékot. Ilyen volt Fonyódon:
Ilyen Keszthelyen:
És ilyen Szigligeten:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MTI)
