A Balaton medrében, pár száz méterre a parttól húzódik egy árokszerű képződmény, az úgynevezett marásvonal. Ez főleg a déli parton okozhat bajt, akár életveszélybe is sodorhatja azt, aki nem számol vele.
A marásvonalat nem jelzi bója, ezért a strandolónak, sportolónak és horgásznak kell tudatosítania magában, hogy létezik ez a veszélyforrás – számoltak be a vizimentok.hu oldalon.
„Ez nem egy feszített víztükrű medence, aminek egyenletes a lejtése. Ez egy élő tó, amit a hullámzás, a viharok időnként átrendeznek, és a meder morfológiájának megvannak a kockázatai. A legnagyobb veszélyt az úgynevezett marásvonal jelenti, ami különösen a déli parton hangsúlyos. Az északi part egy gyorsan, de egyenletesen mélyülő mederrel rendelkezik. A déli parton sokkal szélesebb ez a sekély vizes rész, viszont amikor elérjük a marásvonalat, ott sokkal nagyobb arányú a mélyülés, mint az északi parton. Azt jelenti, hogy két métert is tud mélyülni akár 30-40-50 méteren belül. Tehát egy árokra kell gondolni” – magyarázta Szakter Rolanddal.
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referense elmondta, a marásvonal általában már a 150-180 centiméteres mélységnél kezdődik.
„A legtöbb embernek ilyenkor már eleve sokkal kényelmesebb úszni, mint sétálni, de egy magasabb emberrel megtörténhet, hogy lábujjhegyen járva, néhány méteren belül úgy érzi, hogy eltűnik a lába alól a talaj. Főleg, ha sekélyebb vizes időszak van. De azt nagyon fontos tudni, hogy ehhez minden esetben túl kell menni a kijelölt strand határán” – részletezte Szakter Roland.
(Szakter Roland)
„Azt viszont tudni kell, hogy két marásvonal van a déli parton – folytatta a szakember. – Az egyik ez a hirtelen vonal, ami 150-180 centis vízmélységtől indul, viszont a parthoz közelebb is kialakul egy marásvonal a hullámzás miatt. Ott sokkal kisebb, mintegy félméteres mélyedést jelent. Ilyenkor látjuk azt, hogy ötven méterrel beljebb térdig ér a víz a másik fürdőzőnek, meg nekem is térdig ér, de köztünk lehet egy 50-60 centiméteres mélyedés. Ez a külső marásvonal. Amihez ráadásul még a kiemelkedések, az úgynevezett turzások is hozzájönnek, amelyeket a víz épít a mélyedésekből, a marásvonalból kiszabadult mederanyagból.”
(Vannak fürdőhelyek, ahol a marásvonal közelebb esik a parthoz)
A külső marásvonalból és a turzásokból kialakult mélyedés leginkább a gyerekeknek jelenthet veszélyt. A külső marásvonal és a turzások együttes hatásából alakulhat ki olyan mederrész, ahol egy felnőtt sokáig sétál térdig érő vízben, utána egy rövid szakaszon mellkasig ér neki, aztán megint térdig.
A marásvonalat egy fürdőző nem igazán tudja észrevenni. Nagyon szeles időben szokott csak kirajzolódni, amikor nincsenek strandolók a parton. Ilyenkor magasabb partokról gyönyörűen látszik, a hullámzás rajzolja meg a vonalat.
„Viszont, ha egy fürdőző beúszik, beevez addig az egy kilométerig, amíg ezt a jogszabály megengedi, biztosan találkozik a marásvonallal, mert a marásvonal ennél közelebb van a parthoz. De mivel már előtte is mély volt a víz, nem valószínű, hogy észrevesszük úszás közben. Ez akkor lehet érdekes, ha például vízibicikliről csúszik vagy ugrik be valaki a vízbe. Azt érzi, hogy amikor beérkezik a vízbe, még van megbízható meder alatta, de a következő ugrásnál nincs, hiszen észre sem vette, hogy elsodródott a marásvonal fölé. Ilyenkor egy pillanat alatt pánikba esnek az emberek, még jó úszóknál is tapasztaljuk ezt. Mélyvízben pánikba esni…nagyon gyakran vezet tragédiához. A legfontosabb az, hogy ezekre a veszélyekre készülni kell, figyelembe kell venni, illetve tisztelni kell a tó sajátosságait” – mutatott rá a Kdtvizig Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referense.
(A Keszthelyi medencében nem képződik marásvonal)
A parthoz legközelebbi marásvonalak Bélatelepnél; Siófoknál, az Aranyparton és Balatonföldvárnál találhatók, de azok is a kijelölt fürdőterületen kívül helyezkednek el.
A turzások mozognak, tehát egy vihar után egy héttel már egészen máshol lehetnek. „Hiszen ez a kimart mederanyag könnyebb frakciójú, ezt sokkal könnyebben mozgatja és teríti el a víz. Úgyhogy ezek miatt nem túl szerencsés fejest ugrani a déli parton” – érkezett a jó tanács.
A turzások tulajdonképpen kis homokpadok, iszappadok. A parttal nem teljesen párhuzamosan egy ívet képeznek a mélyvíz felé. Ezek ott leülepednek, és 40-50-60 centiméteres kis bukkanókat képeznek, amiket lehet, hogy a következő vihar elbont, és máshol épít újra.
(A marásvonal egy településen belül is változó távolságban lehet a parttól. Siófokon (a kikötő után) az Aranyparthoz van a legközelebb)
A hajósok számára is van egy olyan része a Balatonnak, ahol különleges mederviszonyok uralkodnak. „Az talán köztudott, hogy Tihanynál, az úgynevezett Tihanyi- kútnál a legmélyebb a Balaton. Akár 12-13 méter mély is lehet. Viszont nem szabad ezzel a tudattal a Tihanyi-félszigetnél hajózni, hiszen a mederanyagot, ami a Tihanyi-kútból kikerül, le kell valahol raknia a víznek” – egyértelműsítette Szakter Roland.
A Tihanyi-kút is igazából egy kimosódás, a hosszirányú áramlások miatt alakult ki. A Tihanyi-félszigetnek köszönhetően van ott egy természetes szűkület, ami nem hagyja leülni az iszapot, ott gyorsabban áramlik a víz, folyamatosan mélyítve a medret.
(A Tihanyi-kút)
Ez közvetlenül a Tihanyi Rév előtt indul, kifli alakú, és valóban, 13 méter mély is lehet a víz ott. A legmélyebb része a révtől úgy 200 méterre északkeletre van. De a rév előtt is nyolc méter mély a víz.
„Viszont nem véletlenül van kibójázva hajózási jelzésekkel. Hiszen van egy olyan sáv, ahol mély a víz, ott el lehet közlekedni, ám közvetlen mellette, délre van a szántódi homokpad, ahol viszont már hajózási szempontból túl sekély a víz. Ott hirtelen véget ér a kút, és kezdődik egy zátonyosabb rész. A vízfelszínen csak egy hatalmas nagy vízfelület látunk, tudjuk, hogy Tihanynál vagyunk, hogy mély a víz, ott mehetünk. De mindenképpen be kell menni a bóják közé, és a hajózás útvonalat használni, mert hogyha valaki megpróbál keresztülvágni, pláne egy nagyobb tőkesúlyos hajóval, bizony fönnakadhat. Akadtak is fönn már többen a szántódi homokpadon, ahol ha leér a hajónak a tőkesúlya, és a szél még tovább nyomja, esetleg ráfordítja, akkor belefolyik a víz, és így fel tud borulni a hajó. Ezért kell a hajózó úton menni” – fejtegette Szakter Roland.
A marásvonal természetes képződmény. A Balatonon jellemzően észak-nyugati szél fúj, erre a szélirányra gyakorlatilag merőleges a tómeder.
A marásvonal azért alakul ki, mert ahogyan az észak-nyugati szél megmozgatja a tavat, a hullámok elkezdenek forgó mozgást végezni. Ezt az energiát valahol le kell adniuk, de ez nem a parton történik, hiszen sekély a víz, nem tud addig kifutni a nagy átmérőjű hullám, hanem kicsit beljebb beleütközik a meder aljába.
„És ott, mint egy kotrónak a kanala, elkezdi kimélyíteni a medret. Tehát gyakorlatilag a hullámzás bontja el maga alól a talajt, és itt alakul ki a marásvonal” – szemléltette egy hasonlattal a szakember.
Azt is hozzátette, éppen ezen a részen válik tarajossá a hullámzás. Ott, ahol már nem tud átfordulni a hullám, beleütközik a mederbe, ekkor felhabzik, és így változik tarajossá.
„Ez látszik a magasabb partokról. Ha erős szél van, akkor a tó közepe fele egyenletes hullámokat látunk, egy-két tarajos van csupán, és van egy hangsúlyos vonal, ahol elkezdenek megjelenni a fehéren habzó hullámok. Ott van a marásvonal” – árulta el.
Azt is elmondta még, hogy nagyon lassan változik a marásvonal helyzete, leginkább olyankor, amikor nagyon sokáig nagyon sekélyvizes időszak van. Ilyen esetben a marásvonal egy kicsit „megy” a mélyebb víz felé. De többé-kevésbé állandónak tekinthető a pozíciója évről évre. Az nem úgy változik, mint a turzás.
Szakter Roland elkészítette a balatoni marásvonal térképeét, amely ITT érhető el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: vizimentok.hu)
