Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak (OVF) is tudomása van arról, hogy ellenőrizetlenül kerül mikrobiológiai terhelés a felszíni vizekbe. Ennek oka, hogy a jogszabályi háttér nem megfelelően biztosított a fekális terhelések szabályozására.
A Tisza-tavon szeretett volna horgászni olvasónk, de állítása szerint horgászhelyét elöntötte a szennyvíz március 18-án. Furcsa színelváltozást tapasztalt olvasónk március 18-án a Tisza 410-es folyókilométertáblájával egy vonalban tartózkodtunk. Ezen a részen ér véget a Sarudi-öböl és a Kis-Tisza (Eger patak) itt folyik bele a Tiszába.
„Csónakunkkal a folyó 410-es kilométertáblájával egy vonalban tartózkodtunk. Ezen a részen ér véget a Sarudi-öböl és a Kis-Tisza (Eger patak) itt folyik bele a Tiszába. A képeken jól látszik, hogy a teljesen tisztítatlan szennyvíz méretes szárazanyag-tartalommal együtt beteríti a folyó vizének teljes felszínét” – írta az észlelést követően a Pecaverzumnak.
A helyzetről részletes beszámolója IDE KATTINTVA olvasható el.
Honlapunk sajtómegkeresésére az ügyben az OVF reagált.
Azt írták, hogy a Laskó- és Eger-patak vonatkozásában területileg illetékes Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatósághoz (Émvizig), a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósághoz (Kötivizig) és a miskolci vízügyi hatósághoz (BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) sem érkezett az elmúlt időszakban bejelentés az esetlegesen érkező szennyvízterhelésről, illetve arról, hogy az Eger- vagy a Laskó-patakba bebocsátó szennyvíztisztítók közül bárhol történt volna meghibásodás vagy üzemzavar.
A Kötivizig munkatársai megtekintették a sarudi szennyvízátemelő akna környezetét, s nem észleltek havaria eseményre utaló jelet, ahogy a kiskörei szennyvíztisztító telep üzemegységnél sem – közölték.
Az OVF a horgász fényképei alapján azonban néhány feltételezést tett a vízminőségre vonatkozóan.
„Az elmúlt hónapok aszályos időjárása, a Tiszán érkező kis vízhozam és a hirtelen beköszöntött tavaszi felmelegedés együttesen okozhatnak olyan vízminőségbeli változásokat a tározótér víztereiben, ami a víz elszíneződését okozhatja. A természetes párolgás hatására bekövetkező betöményedés és a nagy átlátszóság, valamint az erős napsugárzás a bentonikus és a planktonikus algák robbanásszerű elszaporodásához vezet” – fogalmaztak.
Hangsúlyozták, a Kötivizig Regionális Laboratóriumának rendszeres vízvizsgálati eredményei azt támasztják alá, hogy ezek azok a természetes folyamatok, amelyek a szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően sokkal markánsabban jelentkeznek a Tisza-tavon, mint máskor, hasonló időszakban.
„Természetesen, a havária jellegű szennyezést vagy más káros antropogén hatást csak a célirányos vizsgálatok kiértékelése után tudjuk biztosan kizárni” – tették hozzá.
A Tisza-tóba az Eger- és Laskó-patak érkezik Eger és Füzesabony mint legnagyobb terhelők tisztított szennyvizével. Az OVF-nek incs információja arról, hogy a két település szennyvíztisztítójának milyen paraméterek mérése szerepel kötelező érvénnyel az önellenőrzési tervében, illetve hogy évente hány hatósági mérésre kerül sor.
A vízügy a Pecaverzum kérdésére válaszolva közölte, alapvető probléma, hogy a jogszabályi háttér nem megfelelően biztosított a fekális terhelések természetes vizeinkbe jutásának szabályozására.
A szennyvíztisztítók önellenőrzés tervében a hatóság az esetek többségében nem ír elő bakteriológiai paraméter-vizsgálatot, így a felszíni vizekbe ellenőrizetlenül kerül mikrobiológiai terhelés.
További probléma – és ezt is az OVF írta –, hogy a hatályos kormányrendelet ugyan már az Európai Uniós jogharmonizáció után keletkezett, csak de egyetlen bakteriológiai paraméterre tartalmaz kibocsátási határértéket. Ez pedig a coliformszám, ami nem haladhatja meg 10 i/ml értéket.
„A fekálindikátor szervezetek mennyiségére vonatkozóan nem ír elő határértéket a rendelet. Jelenleg nincs jogszabályi kötelezés arra vonatkozóan, hogy a hatóság előírja a szennyvíztisztító esetében a 10 i/ml coliformszám határértéket a kibocsátott tisztított szennyvízre” – nyomatékosították, hozzátéve, hogy a jogalkotás nem a vízügyi igazgatóság feladata.
A jövőről szólva elmondták, az esetleges szennyezés megszüntetése komplex feladat, ehhez jogszabály-módosítás is szükséges volna (a vizsgálati paraméterek kibővítése miatt). Ugyancsak fontos lenne ezek beépítése a szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe, és a határértékek betartatása hatósági ellenőrzés keretében – állapították meg.
A Kötivizig a saját működési területén lévő víztestek üzemirányítás szempontjából fontos fizikai, kémiai és mikrobiológiai paramétereket méri havi gyakorisággal. A Tisza-tó térségében érintett két mellékfolyó, az Eger- és a Laskó patak. A Kötivizig csak a Tisza-tavi torkolati szakaszt monitorozza (mivel ez tartozik a működési területükhöz), a fentebbi szakaszokat nem.
A felszíni vizek országos monitorozását a kormányhivatali laboratóriumok végzik, ilyenből 7 darab található az országban.
A szennyvíztisztító telepek az önellenőrzési tervükben a számukra előírt paraméterek mérését végzik. A hatóság bizonyos időközönként hatósági méréssel ellenőrzi a telepek kibocsátott szennyvizeinek minőségét.
A hatóságnak folyamatosan rendelkezésre állnak a szennyvízkibocsátók hatósági mérési eredményei. A következtetések levonása, az intézkedések tervezése és végrehajtása a hatóság feladata – zárul az OVF tájékoztatója.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
