Az amur telepítésének lehetőségét is érdemes lenne újra megfontolni a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (ismertebb nevén Kákafoki-holtág) vízinövényzetének visszaszorítására Szilvási Szilárd világ- és Európa-bajnok versenyhorgász szerint.
Szilvási Szilárd szerint több szakaszon is problémát jelent a helyi és az ide érkező turisták számára az egyre jobban elburjánzott vízinövényzet. A sportoló a Parti Arcok podcastban beszélt a Kákafoki-holtág és térségének egyre súlyosabb problémáiról, de Facebook-oldalán is külön posztot szentelt a témának.
Úgy véli, ideje lenne regionális szabályokat felállítani, és nem országosan szabályozni minden kérdést. Szerinte helyi, hozzáértő, a problémák forrásait ismerő embereknek kellene dönteniük a megoldásokról, természetesen a megfelelő országos hatóságok hozzájárulásával.
„A Kákafoki-holtág és annak térsége kiemelt turisztikai övezet. Szerintem akkor úgy is kellene kezelni!” – szögezte le a világ- és Európa-bajnok versenyhorgász.
Szerinte azt is érdemes lenne vizsgálni, mi okozhatja, hogy évről évre egyre súlyosabb problémák fordulnak elő. Véleménye szerint ebben szerepet játszik a klímaváltozás és az azzal járó aszályhelyzet. Ezt részletesebben is kifejtette.
Mint írta, a Hármas-Körös vízhozama évről évre drasztikusan csökken. A folyóban lévő víz egyre melegebb és megterheltebb, miközben egyre kisebb az oxigéntartalma.
A kisebb vízhozamú Körösökbe ugyanannyi nagy tápanyagtartalmú és oxigénigényű terhelés kerül be. A holtágba jutva ez tovább terheli a vizet, és romlik a minősége. A bebocsátott víz mennyisége is sokkal kevesebb, mint 5–10 évvel ezelőtt.
„Ha a Tisza nem adna vizet a Körösöknek, akkor azt hiszem ,még sokkal nagyobb lenne a baj” – kongatta meg a vészharangot.
Szilvási felidézte, hogy a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) ügyvezető igazgatója szerint jelenleg két megoldás lehetséges: a vízügy takarítja a vízinövényzetet, ami nem kis munkával és anyagi ráfordítással jár, vagy rábízzák a munkát az amurra.
„Kiszámított, átgondolt mennyiség esetén semmilyen kockázata nincs az újratelepítésének – jelentette ki. – Tudjátok, hogy imádom a halakat, a vízi élővilágot, és szinte sosem horgászok amurra. Szerintem is meg kellene fontolni, hogy a telepítési lehetősége újra opció legyen.”
Mint ismeretes, az amur idegenhonos, de nem inváziós, így a halgazdálkodási hatóság külön engedélyével telepíthető zárt vízrendszerekbe.
Az elmúlt öt évben Magyarországon összesen 105,137 tonna amurt telepítettek.
Így alakultak a mennyiségek:
2021: 13.793 kiló
2022: 17.345 kiló
2023: 17.210 kiló
2024: 32.160 kiló
2025: 24.629 kiló
összesen: 105.137 kiló
A témával kapcsolatban korábban a Magyar Haltani Társaság (MHTT) arra figyelmeztetett, hogy az amur telepítése nem jelent megoldást a hínárosodásra, sőt!
Álláspontjuk szerint a faj a növényzet elfogyasztásával olyan tápanyagokat juttat vissza a vízbe, amelyek fokozzák az algásodást, ez pedig oxigénhiányos állapotot idézhet elő, ami végső soron halpusztuláshoz vezethet.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a hínárnövényzet fontos élőhelyet biztosít az őshonos halak és más vízi élőlények számára, így annak eltűnése az élővilág elszegényedésével járhat.
Nem minden idegenhonos faj inváziós, viszont minden inváziós idegenhonos
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM-rendelet szerint inváziósnak számít a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, a busa, az ezüstkárász, az amurgéb, a razbóra és a naphal.
Az amur (Ctenopharyngodon idella) Magyarországon idegenhonos halfaj, vagyis nem része az őshonos faunának, de nincs is inváziósként meghatározva.
A halkutatók korábban többször hangsúlyozták, hogy az idegenhonos, inváziós fajok jelenléte – különösen, ha állományaik megerősödnek – kedvezőtlen hatással lehet a természetes ökológiai folyamatokra és az őshonos fajokra.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Komlói Bányász Horgász Egyesület)
