Sokszor keverik a horgászok az inváziós és az idegenhonos kifejezéseket, holott ezek nem szinonimák, más a jelentésük. Mostani cikkünkben minden fontos kérdést tisztázunk a két fogalommal kapcsolatban.
„Nem minden idegenhonos faj inváziós, viszont minden inváziós idegenhonos” – így foglalta össze a legfontosabb különbséget pár éve Takács Péter, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főmunkatársa. (Az inváziós és az invazív szinonimák, csak míg előbbi egy magyar kifejezés, utóbbi idegen eredetű szó – ezért javasolt az inváziós következetes használata – a szerk.)
A leglényegesebb eltérés tehát az, hogy míg a nem őshonos faj nem káros az őshonos állományra nézve, addig az inváziós igen.
Inváziós fajként tekintünk azokra a halfajokra, melyek Magyarország vízterületein nem őshonosok, és jellemzően emberi tevékenység (például akvakultúrás hasznosítás) következtében kerültek be a természetes vizeinkbe.
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM-rendelet szerint ilyen a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, a busa, az ezüstkárász, az amurgéb, a razbóra és a naphal.
A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb). Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva.
A jelenleg hatályos jogszabály alapján tehát összesen 64 őshonos halfajt tartanak nyilván (köztük 26 védettet és 11 fokozottan védettet), illetve 23 idegenhonosat (köztük a 6 spontán jövevényfajjal).
A halkutatók már többször felhívták a figyelmet, hogy hazánkban egyre nagyobb veszélyt jelent az idegenhonos és inváziós halfajok elszaporodása.
Az inváziós halfajok gyors szaporodásuk révén veszélyeztetik a biodiverzitást, és az őshonos fajokat kiszorítva gyakran az élőhelyek elszegényedését okozzák.
A szavát már felemelte Nagy Sándor Alex, a Magyar Haltani Társaság elnöke is, aki az inváziós halfajok visszaszorítását sürgeti. Részletek ITT.
Őshonos halfajok (a védettek és a fokozottan védettek nélkül):
Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok:
A Magyarországon őshonos, de nem fogható negyven halfajt bemutató cikkünk fotókkal ITT.
Felülvizsgálják a védett halak listáját: a széles kárász is bekerülhet. Részletek ITT.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitókép: Pecaverzum)
