Napjaikra hazánk legtöbb vízrendszerében több inváziós tízlábú rákfaj terjed természetes úton, de egyes fajok a felelőtlen szabadtéri tartás, kihelyezések, nem megfelelően végzett haltelepítések következtében újabb és újabb élőhelyeken jelennek meg. Ezt bizonyítja, hogy egyre több, egymástól távol eső, sőt olykor elszigetelt víztérben bukkan fel egy vagy akár több faj is.
A márványrák (Procambarus virginalis) az egyik legjobb példája a díszállat-kereskedelem káros hatásainak. Ezt a magas inváziós kockázattal rendelkező, partenogenetikusan (szűznemzéssel) szaporodó fajt német akvaristák tenyészették ki, így a világon kimutatott szabadon élő populációi mindenhol idegenhonosnak tekintendők – olvasható a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján.
A márványrákot első magyarországi észlelése óta hazánk számos termálvizű, urbanizált és természetes élőhelyén kimutatták, a terjedését dokumentálják. A márványrák az általa kolonizált élőhelyeken rövid idő alatt jelentős állományméretet képes elérni. Mára már azt is igazolták a kutatók, hogy a faj télen is képes aktív maradni.
„Osztrák kollégáktól kapott információk alapján a márványrák 2023 nyarán megjelent a Fertő-tó osztrák szakaszán. Az első egyed a purbachi vitorláskikötő kivezető csatornájából került elő. Ugyanezen a szakaszon a 2024-ben megismételt felmérések már a faj tömeges jelenlétét igazolták” – írták a kutatók.
A kapott információk alapján március 12-én a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársaival célzott felméréseket végeztek a Fertő-tó magyar oldalán, Fertőrákos térségében.
A virágosmajori vitorláskikötő kivezető csatornájában hét adult, a Rákos-patak torkolatában pedig két adult márványrákot sikerült gyűjteni kéziháló és elektromos halászgép segítségével. A rákokon kívül összesen 4 naphalat, 6 tarka gébet és 3 szivárványos öklét is sikerült fogni.
Az eredmények igazolják, hogy a márványrák nemcsak az urbanizációs hatásoknak kitett, hanem bármely természetközeli és természetes élőhelyen is megjelenhet.
„A faj a Fertő-tó vízrendszerében továbbterjedve jelentős hatással lehet a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvízet elvezető csatornahálózatok állapotára is” – figyelmeztettek a szakemberek.
Hozzátették, hogy a mostani felmérés eredményei szerint a későbbiekben sajnos számítanunk kell a márványrák további észlelésére, esetleges terjedésére a Fertő-tó vízgyűjtőjén.
A márványrák megjelenése és terjedése a Rákos- és a Rák-patakban is megtalálható őshonos folyami rák (Astacus astacus) állományaira is veszélyt jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt élő populációkat megfertőzheti.
A cikkben bemutatott kutatás a Széchenyi Terv Plusz program keretében az RRF-2.3.1-21-2022-00008 számú projekt támogatásával valósult meg. A publikációt Weiperth András, Berényi Dániel András, Andreas Ranner, Wolfgang Rabitsch, Georg Fürnweger, Kurali Anikó, Takács Gábor és Bányai Zsombor Márk jegyezte.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
