A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) részletes összefoglalót közölt a Velencei-tavon történt eseményekről és a várható intézkedésekről.
Az erősen csapadékhiányos elmúlt évek és az évszázad aszályaként elhíresült vízhiány miatt 2022 szeptember második felében rekordalacsony – vízmérce szerinti 53 centiméteres – vízállás alakult ki a Velencei-tóban, majd a következő időszakban lehullott átlag feletti mennyiségű csapadéknak és az illetékes vízügyi igazgatóság által irányított vízpótlási folyamatnak köszönhetően idén május közepén 111 centiméterig emelkedett a tó vízszintje, melynek köszönhetően tó vízkészlete jelentősen felfrissült és az elmúlt két évhez képest kedvezőbb vízállással kezdhettük meg a nyári időszakot – olvasható a Mohosz közleményében.
Annak ellenére, hogy a maximális vízszinthez képest hiányzó vízmennyiség továbbra is igencsak jelentős és még szeptember végéig jó eséllyel a folyamatos apadás várható, továbbra is biztatóbb a helyzet, mint az elmúlt két évben bármikor.
Ettől függetlenül tény, hogy a halpusztulás kialakulásának elvi kockázata továbbra is fennállhat a halélettani szempontból tartósan kedvezőtlenül alakuló környezeti tényezők és folyamatok újabb kialakulása esetén, de a valószínűség most lényegesen kisebb, mint az elmúlt időszakban bármikor – írta a Mohosz.
A vízminőség vizsgálatának erősítése érdekében létesített okosbójákról részletek ITT.
A Mohosz – ahogy a tájékoztatásban fogalmaztak – mint a Velencei-tó halgazdálkodási hasznosítója továbbra is erőn felül – hiszen a kiadások mértéke most is jelentősen meghaladja a bevételeket – végzi halgazdálkodási tevékenységét, igyekszik megőrizni a tó fennmaradt halállományát, és a lehetőségekhez mérten fenntartani, majd fejleszteni a horgászati lehetőségeket.
Ezzel összhangban született meg az év eleji horgászszövetségi döntés, hogy a Velencei-tavi területi jegyárak a drasztikus költségnövekedések és a látogatottság visszaesésének ellenére sem emelkedtek idén sem (több mint egy évtizede), mellyel jelenleg a Mohosz az ország egyik legolcsóbb horgászati lehetőségét kínálja a horgászni vágyók számára.
A horgászati lehetőségek ehhez mérten nem túl könnyűek, de a jelenlegi nehéz, kérdőjelekkel teli helyzetben e döntés is segíthette, segítheti a kikapcsolódásra vágyó horgásztársak döntését is a velencei horgászatra vonatkozóan.
Érdekes tény, hogy ezen megállapítással szemben az elmúlt év és főleg az elmúlt hónapok pontyfogási adatai és tapasztalatai is azt mutatják, hogy az egy főre eső átlagfogás egyáltalán nem csökkent, sőt inkább növekedett (természetesen ez nem minden egyes horgásztársra igaz), emellett pedig gyakori a tó viszonylatában nagynak számító, felső méretkorláthoz közeli vagy azon felüli példányok fogása is.
Az elmúlt évek ponty telepítési és fogási statisztikái szerint 2020-ban 78.410 kilogramm telepítésre 47.613 kilogramm fogás (évtizedes átlaghoz képest +30 százalékos növekedés, horgászlátogatottságban hozzávetőlegesen +15 százalék), 2021-ben 28.648 kilogramm telepítésre 16.085 kilogramm fogás (évtizedes átlaghoz képest több mint 50 százalékos horgásznap-scsökkenés mellett), 2022-ben (évtizedes átlaghoz képest több mint 70 százalékos horgásznap csökkenés mellett) a kényszerűen mindösszesen 5.030 kilogramm telepítés mellett 14.511 kilogramm volt a kifogott mennyiség.
A halpusztulások e fajt nagyon kismértékben érintették, így ez nem befolyásolja érdemben a fogás-telepítés mérlegét, amelynek összesített, 2020-2022. közötti eredménye +33.879 kilogramm (telepítés: 112.088 kilogramm, fogás: 78.209 kilogramm).
2023-ban tavasszal 9.538 kilogramm, majd augusztus elején újabb 3.000 kilogramm háromnyaras pontyot és próbaképpen 10.000 darab előnevelt csukát helyeztek ki a óba. A következő haltelepítés várhatóan szeptember vége körül lesz, amikor a tavaszi időszakban elmaradt vadponty kihelyezésre is sor kerül.
A Mohosz szerint a gondok mellett az elmúlt két év örömteli eseménye volt, hogy a mostoha körülmények ellenére a 2021-2022. évi ívások – évtizedek óta először – igen sikeresek voltak, elsősorban a közel két szezonon át tartó állati planktonszervezetek alakulásának és dömpingjének köszönhetően (amely az ivadék és fiatal korú halak számára a legfontosabb táplálékforrást jelenti), valamint a megugrott ezüstkárász-állomány mellett jelenleg is nagymennyiségű fiatal, egy-két nyaras ponttyal, bodorkával, vörösszárnyú keszeggel és küsszel lehet rendszeresen találkozni a tóban.
A tó ezüstkárász-állományának megugrását legnagyobb valószínűséggel nemcsak az itt született, hanem a vízpótlásokkal a vízgyűjtőről is jelentős mennyiségben érkezett egyedszám is okozza.
A faj állományának alakulását az elmúlt évtizedek átlagában is jelentős fluktuáció jellemezte, éppen ezért a mostani felfutás egyelőre nem ad aggodalomra okot, inkább nem várt lehetőséget kínál a tervezett ragadozó kihelyezések megalapozásához, elsőként a csuka sikeres telepítéséhez – állapította meg a Mohosz.
Az ismertetett előzmények okán ősszel egy több alkalommal és helyszínen történő állományfelmérő kutatóhalászat elvégzését tervezi a Mohosz a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) munkatársainak megbízásával annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjanak a tó jelenlegi halállományának mennyiségéről és szerkezetéről.
Az állományfelmérés eredményétől függően, és amennyiben a tó jövőbeli vízállása is végre engedi, a halgazdálkodási terv szerinti telepítésen túl már az ősz folyamán szeretnék megkezdeni (a korábban is ígért) visszatelepítési programot, mellyel a nem vagy ritkán mutatkozó ragadozófajok – elsősorban süllő, csuka és balin –, valamint karika- és dévérkeszegfajok állományának visszaerősítését kívánják elérni.
Az őszre tervezett első telepítési fázisban a jelentős mennyiségű táplálékhalbázis (elsősorban az említett ezüstkárász) hasznosításával növendék méretű, egy-három nyaras korosztályú ragadozófajok kihelyezését tervezik nagyobb mennyiségben, majd a vízállás – mint erősen limitáló tényező – alakulásától függően folytatják a programot keszeg és egyéb fajok kihelyezésével.
Ide tartozik, hogy az Agrárminisztérium és a Mohosz július 24-én közös sajtótájékoztatótva tartott az éves közfeladat-ellátási beszámoló hivatalos átadása kapcsán.
A kiemelt eseményen a Velencei-tóval kapcsolatosan Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy – elismerve a Mohosz elmúlt években megtett, jelentős anyagi áldozattal járó helyi erőfeszítéseit, egyúttal bízva a vízpótlás tartós megoldásában is – az Agrárminisztérium egyedi célforrással fogja támogatni a Velencei-tó őshonos halállományának mielőbbi újraépítését, ezen belül a süllő-, a csuka-, a balinállomány, valamint a keszegfélék célzott, egy-három nyaras korosztályokat érintő, jelentős mennyiségű telepítését.
A tárcavezető bejelentéséhez Szűcs Lajos elnök hozzátette, hogy a víz optimális mennyisége és minősége esetén nemcsak a ragadozófajok és keszegfélék támogatott visszatelepítésének célja valósulhat meg, mivel a Mohosz a helyi horgászok befizetésein túl a közfeladat-ellátási forrásaiból ősztől jelentős pontytelepítést is végrehajt a Velencei-tavon bízva abban, hogy az elmúlt két évben megtört fejlődési tendencia újra erőre kaphat, ha a horgászok majd újra bizalmat szavaznak szeretett vizüknek.
Dérer István, a Mohosz Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatója arról is tájékoztatta a helyi kirendeltséget, hogy a horgászszövetség folytatja érdekképviseleti tevékenyégét a tartós vízpótlás megteremtése és a horgászkikötők sorsának, hálózatos üzemeltetésének irányában is, mert meggyőződése szerint csak így lehet biztonsággal fejleszteni a tó halállományát, de a térség idegenforgalmát is.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége)
