A Vekeri-tó vízutánpótlása jelenleg nem biztosítható, anélkül pedig a rohamos halpusztulást sem tudják megakadályozni. A hatóság belátható időn belül a Civaqua-program folytatásával sem számol, és a mederben megmaradt halak mentésével kapcsolatban is van némi ellentmondás.
Már március végén válságos állapotban volt Debrecen kedvelt kiránduló- és horgászhelye, a Vekeri-tó. A tó medrében lévő csekély vízben a halak az életükért küzdöttek, a korábban elhullott állatok tetemei pedig messziről érezhető bűzt árasztottak – számolt be a debrecenier.hu.
Az egyre süllyedő vízfelszínen fuldokló állatok látványa a debreceni civiliek figyelmét is felkeltette, Pintye Andrea, a Zebraszerda mozgalom aktivistája, a Víz Koalíció tagja közérdekű bejelentésekkel kereste a felelős intézményeket.
Levelében az alábbi kérdéseket tette fel:
Milyen lépésekkel csökkenthető a halpusztulás mértéke? Lehetséges-e a még élő halak megmentése, áthelyezésük egy közeli, stabil vízellátású tóba vagy ideiglenes vízpótlás biztosításával?
Szervezhető-e önkéntes akció, amelyben a közösség is részt vehet a mentési erőfeszítésekben?
Szükséges-e a meder kármentesítése (pl. elhullott halak eltávolítása, szemétszedés) a közegészségügyi kockázatok (bűz, fertőzésveszély) elkerülése érdekében?
A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a tóért felelős Nyírerdő Zrt. elektronikus levélben válaszoltak Pintye Andrea megkeresésére.
A Nyírerdő akkor kifejtette, az időjárási körülmények miatt van kevés víz a Vekeriben, és ez káros hatást gyakorol az élővilágra.
Az azonban csak most, április elején a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztálya leveléből derült ki, hogy a tónál még annál is nagyobb a probléma, mint ami elsőre látszik. Válaszukban halgazdálkodási hatóságként informálták Pintye Andreát.
Leírták, a tó vízszintjét az aktuális csapadékviszonyok és az ezzel összefüggő talajvíz szint határozza meg, amely az előrejelzések alapján, rövidtávon nem lesz elegendő a tó túléléséhez.
Hozzátették, hogy stabil vízutánpótlás biztosítása nélkül a halpusztulást sem lehet megakadályozni.
„A jelenlegi információink szerint a tóban fellelhető halak döntő többsége ezüstkárász (Carrassius gibellio), amely faj idegenhonos inváziós fajnak minősül, így azt más víztestbe áthelyezni vagy ahonnan kifogásra került, oda visszahelyezni tilos! A Vekeri-tónak a Nyírerdő Zrt. a halgazdálkodási jogosultja, akik információink szerint folyamatosan gondoskodnak az elpusztult egyedek elszállításáról a térségből. Figyelembe véve a tó adottságait jelen pillanatban az elhullott halak elszállításán kívül más lehetősége jogszerűen nincs a halgazdálkodásra jogosultnak a helyzet kezelésére” – áll a hatóság levelében.
Ez azért érdekes, mert egy hónappal ezelőtt a Nyírerdő Zrt. még arról tájékoztatta Pintye Andreát, hogy március 17-től a fuldokló halak mentését tervezik a Vekeri-tó medréből. A megmaradt halak máshová történő elhelyezésével kapcsolatban pedig a Debreceni Erdészet már felvette a kapcsolatot a megyei horgász szövetséggel.
A Nyírerdővel való levelezésből derült ki, hogy ők március 17-én, hétfőn tervezték megindítani a halak mentését.
„Mi március 22-én, szombaton sétáltunk ki a Vekerire és még akkor is hálóval vitték a halakat, tehát ez vagy egy több napos folyamat volt, vagy csak tudtak az eseményünkről és kijöttek, hogy lássuk, hogyan megy a mentés” – fogalmazott akkor a Debrecinernek a Zebraszerda aktivistája.
Arról, hogy a kimentett állatok hová kerülhettek, nincs információjuk.
A levelükben továbbá az is szerepel, hogy a Vekeri-tó stabil vízutánpótlása vízkormányzással jelenleg nem biztosítható, valamint a közeljövőben nem ismert a halgazdálkodási hatóság előtt olyan beruházás, ami alapján biztosítható lehetne.
Ez Debrecen februári közgyűlésén elhangzottak után nem meglepő, Papp László polgármester (Fidesz), ugyanis akkor utalt rá, hogy a Vekeri vízutánpótlását is biztosító Civaqua-program második üteme visszakerült a tervezőasztalra.
„Ebben az évben tervezzük a folytatását, a tervezési folyamatokat újraindítani a második ütemre vonatkozóan, és aztán reményeim szerint a megvalósítást is meg tudjuk majd kezdeni” – fejtette ki februárban Papp László.
A helyi portál megjegyezte, figyelembe véve azt, hogy a 2023 novemberében átadott első ütem munkálatai is csaknem húsz hónapig tartottak, valóban nem sok esély mutatkozik arra, hogy a közeljövőben megoldódik a Vekeri és a többi erdőspusztai tó helyzete.
A Vekeri-tó 2022 nyarán teljesen kiszáradt, aztán 2023 tavaszán már 141 centiméter volt a vízállás, most viszont újra gondban van.
Így nézett ki a tó három hete:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Debreceni Nap Youtube-képernyőfelvétel)
