Szeptember végén rendezték meg a KÁN Egyetemi Napokat Kaposváron, és annak keretében került sor a VI. Halászati Kerekasztal szakmai konferenciára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete által szervezett műhelybeszélgetésen a haltakarmányozás aktuális kérdéseivel foglalkoztak.
A hivatalos horgászkártyák és fogási naplók tanúsága szerint tavaly 4478 tonna halat – leginkább pontyot – fogtak Magyarországon, és az engedéllyel rendelkező, etető horgászok összesen több mint 7,5 millió napot szenteltek a hobbijuknak – írja a magyarmezogazdasag.hu.
A közel 900 ezer regisztrált horgász 570 ezer engedélyt váltott ki, és ha alkalmanként csak 1 kilogramm etetőanyagot dobtak a vízbe, ennek az összmennyisége is meghaladja 7500 tonnát.
„Tudni kell, hogy a horgászetetőanyagokkal kapcsolatban semmilyen tudományos kutatás nem létezik. Az összes tudományunk abból van, hogy elmegyünk horgászni és megszerezzük a tapasztalatainkat” – mondta a KÁN Egyetemi Napokon rendezett haltakarmányozási konferencián Papp József, a Top Mix Kft. ügyvezetője.
Ezek a tapasztalatok azonban annyira szélesek és mélyek, hogy tartalmazzák, melyik halfaj melyik ízvilágot és összetevőket kedveli, külön a pontyra és a dévér keszegre, sőt, a dunai szig, illetve jászkeszegre is.
„A horgászok élvezettel mixelik az etetőket, és elmesélik a barátaiknak, hogyan működtek. De sosem a boltban, hanem mindig a víznél dől el, hogy mi tetszik a halnak” – mondta Papp József.
Sok tudományos cikk foglalkozik a halak érzékelésével, és abban egyetértenek, hogy a látásuk még nem túl tiszta vízben is elég jó. Meg tudják különböztetni a színeket és színárnyalatokat, amit a horgászok is megerősítenek.
Az illatokat a víz hordja számukra, és nem tudjuk, ettek-e valaha almát, epret vagy banánt, de a kukorica például „benne van a génjeikben”, hogy honnan, azt szintén nem lehet tudni. Egy biztos: a különféle aromákban olyan összetevők találhatók, amelyekre jól reagálnak.
Hogy mikor milyen színű és ízű haltápokra kapnak, az a napszaktól is függ, és természetesen nem mindegy, fekszenek, lebegnek vagy éppen feljönnek a vízből.
A horgászversenyeken külön stáb tanulmányozza a viselkedésüket, a gyártás során pedig ezt a nagyon sokféle igényt igyekeznek kiszolgálni – hangsúlyozta az előadó.
A különféle aromák tovább modulálják az etetőanyagok hatását. „Ha például a kosárba tett csalogató anyagot lefújjuk egy színnel, mondjuk, pirossal, egészen más lesz a kapás, mivel húz egy szép színes felhőt a vízben, ami motiválja a halakat. A jól felkészült horgász teli tálcával indul, mert vannak lehetőségek és esélyek. Különböző színű csalikat és különböző etetőanyagokat kell felkínálni, amiket még kevergetni is érdemes, hogy a halakat kapásra bírjuk” – emelte ki a Top Mix Kft. ügyvezetője.
A tudományos tanácskozáson Papp József arra is felhívta a figyelmet, hogy a már említett, hatalmas mennyiségű etetőanyag jelenleg gyakorlatilag ellenőrzés nélkül kerül a hazai vizekbe, miközben bizonyos alapanyagokat, például az arzént tartalmazókat már kitiltották az Európai Unióból.
Nem véletlen, hogy az engedélyezett etetőanyaggyártást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli, hiszen az élelmiszerlánc része.
Úgy véli, a tudomány világának is érdemes lenne fellépni az etetőanyagok ellenőrzése érdekében, és érdekes kutatás lenne, hogy miként reagálnak a halak színekre, ízekre, alapanyagokra, aminek a halgazdálkodásban is jelentősége lehet.
Az Európai Unió már foglalkozik a csalianyagok ellenőrzésének és engedélyeztetésének kérdésével – mondta el a tanácskozáson Urbányi Béla, a szervező Mate Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének professzora.
A hallisztes etetőanyagot használó C&R horgászok okozzák a legnagyobb foszforterhelést. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz)
