2022. május 21. szombat | Konstantin
Aktuális

A hallisztes etetőanyagot használó C&R horgászok okozzák a legnagyobb foszforterhelést

A hallisztes etetőanyagot használó C&R horgászok okozzák a legnagyobb foszforterhelést

Ötször nagyobb környezeti terhelést jelentenek a hallisztes etetőanyagok a takarmánykukoricához képest. A Balatonba a horgászok évente 2083 tonna etetőanyagot juttatnak be. A horgászat tápanyagforgalmi hatása közép-hosszú távon ténylegesen kockázati tényezővé válhat. Ebben közrejátszik a horgászok létszámának növekedése, a fokozódó haltelepítések, a C&R szemlélet terjedése és a halliszttartalom növekedése a modern etetőanyagokban.

„Örömmel olvastuk, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség Horgász Magaiznjának márciusi számában, az egyik legnagyobb hazai etetőanyag gyártó írásában intézetünk kutatására hivatkozva mértékletes etetőanyag felhasználásra buzdítja a horgászokat” – közölte honlapján az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, amely idézett is egy cikkrészletet.  

„Tudományos kutatások bizonyították, hogy a Balaton foszforszennyezésének elenyésző töredékét, alig 2,9 százalékát okozhatják a horgászok az etetéssel, ha pedig visszadobják az amúgy elvihető halat, akkor ennél picit többet…Több, mint 30 év tapasztalata azonban arra int bennünket, hogy nem érdemes több vödörnyi halkajával agyonetetni a halakat, mert akkor nem a csalinkat fogják felvenni. A kevesebb néha több” – áll a Magyar Horgászban megjelent írásban. 

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete megköszönte a horgászok szemléletében megmutatkozó változásait, a horgásztársadalom együttműködését. „Tegyünk együtt vizeink ökológiai állapotának megőrzéséért, javulásért!” – fogalmaztak. 

Az etetőanyag felhasználásról tavaly készített kutatást az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete. A tanulmány fontosabb megállapításait összegyűjtöttük.

A hallisztes készítményeknek a legmagasabb a foszfortartalma

Az etetőanyagként használt készítmények foszfor tartalma nagyon tág határok között változhat. Referenciának a takarmánykukoricát tekinthetjük, amely foszfortartalma átlagosan 0.3%. Ennél kisebb foszfortartalma csak a szikkadt kenyérnek és néhány komplex etetőanyag készítménynek van. 

A legtöbb népszerű készítmény foszfortartalma azonban ennél magasabb. Legmagasabb foszfortartalommal a jelentős halliszt tartalmú készítmények bírnak, amelyek 1-1.5% foszfortartalmuk miatt 3-5-szörös környezeti terhelést jelentenek a takarmánykukorica használatához képest. Fontos megjegyezni, hogy ezen tápanyagdús etetőanyag keverékek adalékául szolgáló halliszt eredetétől/jellegétől függően maga is jelentősen változó foszfortartalommal bírhat.

2083 tonna etetőanyag évente

A szabadidős horgászat során a Balatonba évente bejutatott etetőanyag mennyisége 2039 tonnára becsülhető. Az egy horgásznapra (minden horgásznapot figyelembe véve) jutó átlagos etetőanyag bejuttatás 1.5 kg, míg ha csak az etetéssel párosuló horgásznapokra vonatkoztatunk 2.3 kg. 

Az etetési intenzitás a versenyeken sokkal magasabb, mint a szabadidős horgászat során. A 6-8 napos versenyek alatt a csapatok átlagosan 146 kg etetőanyagot juttattak a vízbe, de ezen belül voltak csapatok, amelyek 300-700 kg etetőanyagot is beszórtak versenyenként. 

Az évi két verseny során a Balatonba bejuttatott etetőanyag teljes mennyisége mintegy 48 tonna, amely érték töredéke a szabadidős horgászat során beszórt mennyiségnek. A felhasznált etetőanyag nagyjából fele szemes takarmány, a másik fele bojli és pellet formátumú volt.

A szabadidős és verseny horgászatok összegzett éves etetőanyag bevitele a Balatonban így 2083 tonnára becsülhető. Az etetőanyagokkal a Balatonba évente bejuttatott foszfor mennyisége pedig mintegy 8.4 tonna. Ez az egyéb monitorozott (főleg a vízgyűjtő területről bemosódó) külső foszforterheléshez (2017-2019 átlag: 165.3 tonna; KDT VIZIG) viszonyítva 5.1%-nyi mennyiséget jelent.

Kockázati tényezővé válhat C&R szemlélet terjedése

A Balaton halgazdálkodásának éves foszformérlege a halfogás és a haltetem gyűjtés során évente eltávolított ~-6.7 tonna, a telepítés során bekerülő ~+3.1 tonna és az etetőanyagokkal bejuttatott ~+8.4 tonna körüli foszfor eredője. 

Így a halgazdálkodás feltételezett éves foszformérlege a Balatonban plusz ~+4.8 tonna. A horgászat becsült hozzájárulása a Balaton foszfor terheléséhez az egyéb eredetű külső terhelésekhez mérten csekély, nagyjából plusz 2.9% lehet. Ezáltal a halgazdálkodás, horgászat felől nem érkezhetett olyan mértékű tápanyagterhelés, amely érdemben befolyásolhatta a tó vízminőségét vagy szerepet játszhatott volna a 2019. évi algavirágzás kialakulásában.

A vizsgálat egyik fontos konklúziója, hogy a horgászat jelenleg nem jelent számottevő negatív hatást a Balaton tápanyagforgalmi egyensúlyára, nem tekinthető az algavirágzások szempontjából kiemelt kockázati tényezőnek. 

Viszont, a horgászati szokásokban és az ehhez alkalmazkodó halgazdálkodásban azonosíthatók olyan trendek, amelyek közép-hosszú távon történő fennmaradásuk esetén elvezethetnek egy olyan állapothoz, amikor a horgászat tápanyagforgalmi hatása ténylegesen kockázati tényezővé válhat: így például, a horgászok létszámának további növekedése, fokozódó haltelepítések, a C&R szemlélet terjedése (egy ponton túl viszont ez nyilvánvalóan a haltelepítések csökkenését kell, hogy okozza), a modern etetőanyagokban a halliszttartalom növekedése.

A kutatók által megfogalmazott javaslatok: 

  • Megfontolható lehet a naponta felhasználható etetőanyag mennyiségének és minőségének szabályozása. 
  • Hatékony eszköz lehet a horgászat foszformérlegének javítására a halliszt és más magas foszfor tartalmú komponensek arányának korlátozása (pl. 0.4-0.5% foszfortartalom értéken). 
  • Célszerű lenne a gyártók számára előírni, hogy a termékeken tüntessék fel azok foszfortartalmát (a bevizsgált 15 darab, kereskedelmi forgalomban kapható termék közül mindössze 2 esetében volt erre vonatkozó információ). Így a környezettudatos horgászok könnyebben választhatnának olyan terméket, ami kevésbé terheli a környezetet. 
  • Tájékoztató kampányokat lehetne szervezni a horgászok számára a környezettudatos etetőanyag használatról.
  • A haltelepítések fogásokhoz mérten történő rugalmasabban szabályozása.
  • A kifogott idegenhonos halfajok visszahelyezési tilalmának érvényesítése. 
  • A tiszta C&R horgászat (minden kifogott hal visszaeresztésre kerül a vízbe) vagy az ahhoz kapcsolódó etetőanyag felhasználás korlátozásának megfontolása. 
  • Szelektív halászat révén foszfor kivonása az ökoszisztéma belső készletéből, amennyiben azt a halállomány túlzott mérete vagy kedvezőtlen szerkezete is indokolja. 

A tanulmányban hangsúlyozták, hogy a Balatonnál ezen lehetséges intézkedések bevezetése jelenleg még nem sürgető. De azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy eredményeik Balaton specifikusak, ahol a 200 km-nyi partszakaszra 600 km2 vízfelület jut, és a parti sávban beszórt etetőanyag hatása így kevésbé jelentős a tó egészére elosztva. 

„Mindemellett, szükséges annak a vizsgálata is, hogy előállhat-e olyan körülmény a Balatonban, amikor a partisáv intenzíven látogatott horgászterületein az etetőanyag használata lokálisan előidézhet kedvezőtlen folyamatokat az üledékben. Viszont, az mindenképpen feltételezhető, hogy az etetés nagyon jelentős hatással lehet a kisebb vizeink anyagforgalmára, így ezek vizsgálatára szintén hangsúlyt kell fektetni” – szögezték le a kutatók. 

A teljes tanulmány ITT olvasható el. 

Kiderült, mit eszik legszívesebben a balatoni ponty. Tudd meg, mi az IDE KATTINTVA!

8 hordó terménnyel értek tetten egy horgászt a halőrök. Részletek IDE KLIKKELVE!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!