„Ha nem lesz víz, akkor kereket szerelek a csónakra?”

Először rendezett horgászfórumot a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a gárdonyi VVSI Sport Hotelben november 12-én, pénteken, amikor a tó vízállása 79 centin volt.

Már az előzetes regisztrációk során látszott az érdeklődés, amit az elmúlt hónapok történései mindenképpen indokolttá tettek, de indokolt volt az is, hogy sokan választották az esemény online követését – olvasható a feol.hu-n.

Először Pálinkás Imre Pál, a Mohosz Velencei-tavi kirendeltségének vezetője tartott előadást a tó halgazdálkodásának helyzetéről. „Szomorú és fájdalmas, embert próbáló előzmények történtek” – emlékeztetett, majd általános áttekintéssel kezdett, bemutatta a tó múltját, Európa egyik legmelegebb édesvízi tavát, amelynek vízjárása igen hektikus, átlag százévente kiszáradt, vagy annak közeli állapotába került, de nyolc nagy áradást is átélt.

Az elmúlt 65 évben ötször volt szélsőségesen alacsony a vízállás, az idei volt ezek között a második legalacsonyabb állapot. A jelenlegi helyzet oka az elmúlt kettő (vagy három) év aszályos időjárása. A tó mára félmesterséges tóvá alakult az emberi beavatkozások miatt, amely jelentősen építkezik a turizmusra, a horgászturizmusra: ebben a tekintetben pedig katasztrofális a helyzet, a halpusztulás kockázata is igen magas ilyen alacsony vízállás mellett.

Pálinkás Imre ezután a Mohosz tevékenységét részletezte: a halőrzést, a haltelepítést, amelyet a nyár közepén fel kellett függeszteni, kivétel képeznek ez alól a legutóbb a Zámolyi-víztározóból érkezett pontyok. Az elmaradt haltelepítést pótolják, amint lehet, hangzott el, bár ennek költségei növekednek az egyre magasabb halár miatt. Az új vendégmólók (Dinnyésre és Sukoróra) két héten belül megérkeznek.

Júniusban 5000, augusztusban 6700 kilogramm hal pusztult el, az a teljes halállomány legfeljebb 5 százaléka, kétharmaduk keszeg, a többi többnyire busa, amur, harcsa volt.

Tény, hogy 70 százalékkal kevesebb területi jegyet adtak el, mint korábban. A vízpótlás mesterséges megoldása, a nádgazdálkodás és a kotrás elengedhetetlen a turizmus, a horgászat és a halgazdálkodás léte és jövője szempontjából, összegzett Pálinkás Imre.

A rendezvény második részében Dérer István, a Mohosz alelnöke beszélt. Azt mondta, a nemzeti kincsként számon tartott magyar halállomány megőrzéséért felelősek, és mint tapasztalják, több mint kétszáz hazai vízterületen vannak hasonló problémák, mint a Velencei-tónál. A társadalmi érdek ki kell, hogy kényszerítse a vízpótlást, akkor is, ha az mások érdekeit sérti, jelentette ki. A természet leadta a vészjelzéseket, nem a szócsaták, hanem a tettek ideje érkezett el – mondta.

Pongrácz Gábor, az Alba Natura Civil Alapítvány képviselője kritikus hangon szólt, ő madárpusztulásról is beszélt, s egy vízügyi dokumentumra hivatkozva azt mondta, a tározók horgászati célú hasznosítása rontja a vízminőséget. Ezt Dérer István, Szári Zsolt miniszteri biztos és Nagy Attila Hpfesz-vezető is cáfolta. Szerintük három év szükséges a vízállás, de ennél több az ökológiai károk helyreállításához, az 5-10 év is lehet. Egy felmérés eredményét ismertette, amelyet horgászok körében végeztek, s ez általános elégedetlenséget jelzett.

Panasznak a jelen lévő horgászok sem voltak híján. A közvetítést lehettet az interneten is követni, így aki belepillantott az előadások utáni részbe, amikor kérdezni is lehetett, az parázs pillanatoknak a lehetett szemtanúja.

Volt olyan horgász is például, aki annak érdekében szólalt fel, hogy 2022-ben is érvényesek legyenek az idei területi jegyek, ne kelljen jövőre is fizetni. Ezt azzal indokolta, hogy aki 2021-ben engedélyt váltott, az ismert okok miatt nem azt kapta a pénzéért, amit várt. Érdemi reakció a felvetéssel kapcsolatban az illetékesek részéről nem érkezett.

Szári Zsolt is szót kért. „Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert azt látom, hogy a Velencei-tó a Balaton állatorvosi lova, mert hasonló problémákkal küszködünk a Balatonon is. Azért egészen mások a lehetőségek itt, mint nálunk” – mondta.

Emlékeztetett, a Balaton 60.000 hektárjára 300 tonna pontyot telepítenek egy év alatt, míg a 2.500 hektáros Velencei-tóba 40 tonnát. Aranyában tehát jóval több hal kerül kihelyezésre a Velencei-tóba – szögezte le.

Hozzászólását félbe szakított egy másik résztvevő (a felvétel alapján nem érteni, mit mond), ekkor Dérer István kérte őt, hogy majd akkor mondja el véleményét, amikor a miniszteri biztos befejezte mondandóját. Ezt követően Szári Zsolt azt mondta, „olyan szakmai blődségek elhangzanak, hogy az elképesztő, nem tudom, hová tenni ezeket a dolgokat”.

László Béla, a velencei horgászegyesület tagja azt hiányolta, hogy nincsenek jelen az eseményen országgyűlési képviselők. Szerinte ugyanis a tavat csak állami segítséggel lehetne megmenteni. A tervek szerint több mint 40 milliárdból épülő kajak-kenu központ kapcsán pedig költői kérdést tett fel. „Ha nem lesz víz, akkor kereket szerelek a csónakra?” – zárta hozzászólását.

A több mint négyórásra nyúlt esemény teljes égészében megtekinthető IDE kattintva. A kérdések 2 óra 30 percnél kezdődnek.

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotó: Pecaverzum/feol.hu)