2024. június 20. csütörtök | Rafael
Aktuális

Halpusztulás Pátkán: nagy harcsák, amurok, legyengült pontyok vesztek oda – fotókkal

Halpusztulás Pátkán: nagy harcsák, amurok, legyengült pontyok vesztek oda – fotókkal

A Velencei-tó vízpótlását megelőző napokban halpusztulás történt a Pátkai-víztározóban: nagy testű harcsák és amurok, legyengült, „csont és bőr” pontyok, ezüstkárászok és süllők hullottak el. Urfi Tamás, a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének (Hofesz) ügyvezetője szerint a halak fizikuma, egészségi állapota leromlott. A problémák azonban nem most, hanem már jóval korábban elkezdődtek, és jelenleg egy komplex problémáról beszélhetünk.

December 19-én a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) megkezdte az akkor 103 centiméteres Velencei-tó vízpótlását a Pátkai- és a Zámolyi-víztározókban található, arra felhasználható mennyiséggel. A Velencei-tó vízszintje azóta ütemesen növekszik, és már átlépte 110 centimétert. A Pátkai-víztározón pedig mindösszesen egy centiméteres csökkenést mértek: 435-ről 434-re mozdult a vízmérce.

A Pátkai-víztározóban tapasztalható halpusztulásról már a vízpótlás elindulásának első napján beszélt a Pecaverzumnak a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője, Pálinkás Imre. A napokban pedig egy olvasónktól fényképeket is kaptunk a helyszínről.

„Valami nagyon nem stimmel! Jó erőben lévő és nagy testű harcsák és amurok döglenek nagy számban. A kisebbekből pedig rengeteg. Az amurok egész nyáron táplálkoztak a partszéli vízinövények között, amit a saját szememmel is láttam. Nincsenek lefogyva sem a harcsák, sem az amurok, tehát normálisan táplálkoztak” – írta honlapunknak B. Sándor.

Olvasónk tudósítása szerint rossz állapotban lévő, „csont és bőr” pontyok is hullottak el, de azok száma elenyésző a harcsákhoz és amurokhoz képest. 

„Nem tudunk másra gondolni, mint hogy valami mérgezés mosódhatott be a tározóba. A tározó vize pedig megy a Velencei-tóba. A tározó vizének habzása is iszonyatos. Ha így folytatódik a pusztulás, akkor azelőtt kipusztulnak az értékes halak, mielőtt leeresztenék a tározó vizét!” – fejezte ki aggodalmát B. Sándor. 

„Négy éve aszály van. A halak fizikuma, egészségi állapota leromlott. Pusztul a harcsa, az amur, a ponty, a kárász, a süllő. Minden pusztult. Négy éve nincs táplálék ebben a tóban” – reagált a történtekre a Hofesz ügyvezetője.

Urfi Tamás a Pecaverzumnak elmondta, tudtak a halak decemberi pusztulásáról, ami még a 19-i vízpótlás elindulása előtt elkezdődött a Pátkai-víztározóban. 

„Valamennyit tudtunk menteni, de nagy a víz. Jelenleg menthetetlen. Elmondtunk mindent, hogy mikor, hogyan tudunk halászni, senki nem foglalkozik vele. Konkrétan az a fontos, hogy a Velencei-tóban ne legyen algavirágzás. Az, hogy itt megdöglik több tíz tonna hal, az senkit sem érdekel” – fogalmazott érzelmileg felfokozott állapotban.  

Urfi Tamás szerint a harcsák szabályosan megfulladtak, a halak kopoltyúfedője az ostoros vagy barna alga miatt teljesen eltömődött. „Nagyon sok elpusztult, de biztosan nem az összes. 8-10 éve történt hasonló, az alga elfedi a harcsa kopoltyúját, ami miatt megfullad, majd elindul a kopoltyú rothadása is” – magyarázta.

„A tározó mederterében semmilyen táplálék nincsen, négy éve ütik-verik a halakat a kormoránok, a sirályok, a gémek. Meg kell nézni a halakat: tiszta vér a pikkelyük, nincs rajta nyálkaréteg – folytatta. – A kárászok teste teljesen elcsökevényesedett, normál állapotban 80-100 deka körüliek kellene lenniük, de helyette 20-40 deka között mozognak, és jön le róluk a pikkely. Az 5-6-7 éves pontyok 60-80 dekások, nem tudtak kifejlődni.”

Így néznek ki az ezüstkárászok:

És ilyenek a pontyok:

A helyzetet nehezíti, hogy ugyan az illetékes kormányhivataltól a Hofesz megkapta a halászati engedélyt, a munkát mégsem tudják elkezdeni a Pátkai-víztározó magas vízállása miatt. 

„Mindenki bedugta a fejét a homokba. Mi elmondtuk, hogyan lehetne a legtöbb halat megmenteni. Ezzel a környezetvédők abszolút nem foglalkoztak, nekik az a lényeg, hogy a madár tudjon szaporodni, jól érezze magát fent, a Csíkvarsai-réten, jó legyen az algatartalom a Velencei-tóban, de hogy itt van több tíz tonna hal, az nem számít senkinek. A természetvédők nem engedik, hogy a Csíkvarsai-réten 600 hektáron álló 30-40 centiméternyi víz lefolyjon. Ki lehet számolni, hogy több víz áll fönt nagyjából, mint ami a Pátkai-víztározóban van” – mondta.

A Hofesz ügyvezetője hangsúlyozta, nem a Velencei-tó ellen vannak, de szerinte már a Pátkai-víztározó leeresztésének őszi bejelentésekor el kellett volna kezdeni a vízszint csökkentését, ahhoz hogy a zsilip előtti halászatot és a halak mentését decemberben-januárban el lehessen végezni. 

„Ezzel az lesz a baj, hogy előbb-utóbb megjön a tél, lefagyások lesznek, utána tavasszal pedig nagy víz. Nagyon sok hal el fog pusztulni. Senki sem akarja megérteni, hogy ez nem egy halastó, ahol van egy kialakított halágy, és amikor leeresztik a vizet, akkor a mélyponton lehet halászni. Itt össze-vissza van a meder, csomó helyen – ahol mélyebb a víz – combközépig érő iszap van” – érzékeltette, hogy miért lehetetlen jelenleg kivetni a hálókat. 

Urfi Tamás némi jó hírrel is szolgált, ugyanis már nem tapasztalható oxigénhiány Pátkán, és azok a haltetemek, amelyek mostanában jelentek meg, eddig a meder alján voltak, nem friss pusztulás jelei.

„Minden héten többször egyeztetünk a vízüggyel, mióta Zámoly felől folyik a víz, illetve folyamatosan cserélődik, kezd helyreállni az oxigénszint. 11-es értéket mértünk, előtte pedig 0-át” – mondta. 

Összességében egy nagyon komplex problémaként látja a kialakult helyzetet, mert annyira rossz állapotban van a tározó, hogy minden pici változás drasztikus hatásokat eredményezhet.

További fotók alább:

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(fotók: B. Sándor/Hofesz)