2024. november 5-én fogott a Dunából Gönyű térségében Sz. G. egy halat, amely kapcsán felmerült benne, hogy esetleg Petényi-márna került a horogára.
„A hal kímélése érdekében minél előbb vissza akartam helyezni a vízbe, ezért a hasi oldaláról nem készült fotó, de remélem segítenek kérdésem végére járni” – fogalmazott a a Magyar Haltani Társaságnak (MHTT) küldött levelében.
A szakemberek válaszukban felhívták a figyelmet, hogy a Petényi-márna genetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már több külön fajként ismert.
Az MHTT szerint valamennyire igaz, hogy két pár bajuszszála van, míg a horgász által beküldött fotón láűtható halnak csak egy pár bajusza van, így ezek a fajok kizárhatók.
„Az oldalvonal mentén lévő dupla pontsor, a farokúszót díszítő két sor halvány vonalka, a magas hát és a magas, oldalról lapított faroknyél alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi)” – írták a szakvéleményben.
A halványfoltú küllő természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
A Magyarországon őshonos, de nem fogható 40 halfajt bemutató cikkünkben azt írtuk, hogy egy Sebes-Körös felső szakaszán talált Petényi-márnát revíziónak vetették alá, melynek során filogenetikai módszerekkel megvizsgálták a taxont, és új fajt, a bihari márnát (Barbus biharicus) írták le.
A behir.hu 2016-os cikke szerint a kutatók azt tudták, hogy a márna mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, de bő másfél évszázadon át azt hitték, hogy az a már 1852 óta ismert Petényi-változat.
Ez utóbbival is akadt gondja bőven a szakembereknek, akik előbb egy itáliai, majd egy balkáni fajba sorolták be alfajként, mígnem Kotlík és munkatársai 2002-ben genetikai alapon bebizonyították, hogy mégis önálló faj.
Ugyanakkor azt is tisztázták, hogy az elterjedési területe szűkebb, mint korábban gondolták. A Kárpát-medence északi részén ugyanis egy másik faj, a kárpáti márna (Barbus carpathicus) honos, míg a délebbi területeken egy harmadik faj él, a balkáni márna (Barbus balcanicus).
A kárpáti és a Petényi-márna viszont annyira hasonlít egymáshoz, hogy külső szemrevételezéssel nem különböztethetőek meg biztonsággal, ezért volt szükség a magyarországi állományok genetikai azonosítására. Ezen munka közben került képbe a bihari márna.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
