Halastó, horgásztó, látvány- és jóléti tó, valamint tározó csak szigorú szabályok adta keretek között létesíthető. A legfontosabb tudnivalókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szedte össze.
Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol
⦁ az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll,
⦁ a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és
⦁ a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható,
⦁ fontos, hogy az előírásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja.
A tavak feltöltésére, illetve táplálására
⦁ csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel,
⦁ a vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból szabad tervezni,
⦁ azonban szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos!
A mesterséges tavak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység, mely során vizsgálni kell a környezetre gyakorolt hatását a környezetvédelmi hatóság közreműködésével, szükség esetén a környezetvédelmi hatóság külön eljárásban hozott határozatával.
A halastó vagy tórendszer kialakításánál vizsgálni kell
⦁ a környezeti hatások jelentőségét, ha nem érinti védett és Natura 2000-es területet
⦁ 10 ha alatt,
⦁ intenzív halastó vagy tórendszer esetén pedig 5 ha alatt
⦁ ezen küszöbértékeket meghaladó esetben az engedély iránti kérelemnek része kell, hogy legyen a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapnak megfelelő adattartalom!
a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a vízjogi engedélyezési eljárásban
⦁ előzetes vizsgálat (EVD) iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz,
⦁ 30 ha-tól
⦁ intenzív halastó vagy tórendszer esetén 5 ha-tól
⦁ védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
a környezetvédelmi hatóság külön eljárása
⦁ környezeti hatásvizsgálat (KHV) köteles tevékenység
⦁ ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet
a környezetvédelmi hatóság külön eljárása
A völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer esetében a vízügyi felügyeleti tevékenység még 2022 nyarán megváltozott:
⦁ felügyeleti, azaz a kiemelkedően fontos kategóriába sorolandó a 30 hektár vagy afeletti, valamint az 1 millió m3 vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó;
⦁ vagy a III. felügyelet, azaz nagyobb térséget érintően jelentős, illetve helyi jelentőségű kategóriába sorolandó a 30 hektár alatti, vagy az 1 millió m3 tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó, melynek üzemeltetési szabályzatát a legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.
A vízügyi hatóság az ellenőrzést a
⦁ kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a
⦁ kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a
⦁ kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként végzi.
A NAK felhívta a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően kell eljárni.
Vonatkozó jogszabályok:
⦁ a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
⦁ a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
⦁ a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
