Már több mint két éve rendeznie kellett volna a jogalkotónak egy horgászokat érintő alaptörvény-ellenességet, azonban ezt a mai napig nem tette meg.
2022 nyarán számoltunk be arról, hogy Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés.
Az Alkotmánybíróság hivatalból járt el az ügyben. Az annak alapjául szolgáló büntetőeljárásban a vádlott a Ráckevei-Soroksári Dunán (RSD) a nevére kiállított horgászjegy és éves területi engedély birtokában úgynevezett gereblyéző módszerrel horgászott. Ezt a hivatásos halőrök észlelték, a horgászt intézkedés alá vonták. Az ügyben utóbb közigazgatási eljárás, illetve büntetőeljárás is indult a vádlott ellen.
A közigazgatási hatóság a vádlottra százezer forint halvédelmi bírságot szabott ki, állami horgászjegyét visszavonta és az állami horgászjegy vásárlásától egy évre eltiltotta. A vádlott fellebbezése nyomán a másodfokon eljáró megyei kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Vádemelés után az ügy a Ráckevei Járásbíróság elé került, ahol az eljáró bíró úgy értékelte, hogy egyazon személy szándékos cselekménye a büntető törvénykönyv szerinti orvhalászati tényállás elemeit és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit egyaránt kimeríti. Ezért a vádlottal szemben jogerősen kiszabott közigazgatási, büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma miatt büntetőeljárás nem indítható, és a kétszeres értékelés tilalma miatt büntetőjogi szankció nem alkalmazható.
Az alkotmánybírósági eljárását kezdeményező büntetőbíróság szerint a vádlott cselekménye a Btk. szerinti orvhalászati tényállás elemeit, és a halvédelmi törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit is kimeríti, ami felveti „ne bis in idem” elv, azaz a kétszeres értékelés tilalmának sérelmét.
Az indítványozó bíróság szerint a jogbiztonság érvényre juttatásért egyértelmű szabályozásra lenne szükség arról, mikor kell halvédelmi bírságot kiszabni, mikor van helye a büntetőeljárás megindításának.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések valóban nem zárják ki a lehetőségét, hogy azonos elkövetőt ugyanazért két büntetőjellegű eljárásban az eljáró szervek egymástól függetlenül büntetéssel szankcionálják. Mint írták, az alaptörvény-ellenesség nem a szabályozás valamely konkrét eleméből, hanem annak hiányosságából fakad.
Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása a hatályos szabályozás kiegészítését teszi szükségessé, hogy adott személy ugyanazon jogsértő magatartását ne lehessen párhuzamos eljárásokban büntetni. Az Alkotmánybíróság ezért még 2022 nyarán felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget.
A Pecaverzum sajtómegkeresést küldött az Agrárminisztériumnak, hogy megtudjuk, a jogalkotó eleget tett-e az Alkotmánybíróság felszólításának.
„Tekintettel arra, hogy a 18/2022. (VIII. 1.) AB határozat indokolása azt is kihangsúlyozta, hogy a jogalkotó generális megoldást dolgozzon ki a »ne bis in idem elv« tiszteletben tartására a különböző jogágak által szabályozott büntető jellegű eljárások és szankciók kapcsán, ezért az Igazságügyi Minisztérium koordinálásával kezdődtek meg az egyeztetések. Ezen jogi munka célja, hogy a folyamat végén egy olyan kidolgozottságú jogszabály-módosító csomag kerülhessen benyújtásra az Országgyűlésnek, amely – a jogrendszer egységességét szem előtt tartva – tartalmazza majd mindazon ágazati törvénymódosításokat, amelyek által az Alkotmánybíróság felhívásában tett feladatszabás valamennyi eleme teljesíthető lesz” – olvasható az Agrárminisztérium válaszában.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
