Halkutatók szerint emberi segítségre szükség volt ahhoz, hogy a csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) megjelent a Szamosban. A spontán jövevényfaj két fronton hódítja a Tisza hazai vízgyűjtőterületét, és további előkerülése hamarosan újabb helyszínekről is várható.
A csupasztorkú géb 2018-ban került elő először az Alsó-Tisza hazai szakaszáról, majd folyamatos terjeszkedése volt tapasztalható a vízrendszerben felfelé.
2019-ben a Marosban és a Körösben, 2022-ben a Hortobágy-Berettyóban, 2023-ban pedig a Zagyvában és a Tarnában is regisztrálták a jelenlétét, a Tiszában pedig jelenlegi ismereteink szerint a Szolnok fölötti Csataszögig hatolt fel.
2023. október 18-án felmérést végzett Nyeste Krisztián, Pádár Patrik és Somogyi Dóra a Szamos határmenti, csengeri szakaszán, ahol a bal parti kövezésen a csupasztorkú géb több egyede került kézre. Ugyanezen a napon a Felső-Tisza tivadari szakaszán is halásztak, azonban onnan nem került elő a faj – számoltak be a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján.
A halkutatók véleménye szerint ehhez a viszonylag nagy földrajzi távolságot átívelő ugráshoz valamilyen emberi segítségre is szüksége volt a fajnak. Habár a folyásiránnyal szemben is képes gyorsan terjedni, valószínűtlen, hogy a kiskörei és a tiszalöki duzzasztón is áthatolva ilyen rövid idő alatt érte volna el a Szamos hazai felső szakaszát.
Feltételezhetőleg egy Romániába tartó halszállítmánnyal juthatott fel, ugyanis előzmények nélkül már észlelték a 2015-ben és 2016-ban néhány példányát az erdélyi Cege-tóban (Cege, Lac Ţaga), az ezzel kapcsolatban lévő Füzes-folyóban (Vasasszentiván, Ördöngösfüzes) és a Szamosban (Szamosújvár, Mikeháza).
Ezzel az ugrással a csupasztorkú géb már „két fronton” hódíthatja a Tisza hazai vízgyűjtőterületét, további előkerülése hamarosan újabb helyszínekről is várható.
A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb). Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva.
Egyes haltani kutatók azonban másként látják a helyzetet, és 2022-ben, a Rosalia kézikönyvek sorozatban megjelent Özönállatfajok Magyarországon című kiadványban összesen 118 állatfajt mutatnak be, amelyeket inváziósként írnak le, köztük megtalálható mind a hét gébfaj.
Halkutatók szerint az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsuk, egyik sem élvezi jelenleg a természetvédelem oltalmát, korábban valóban szerepelt a tarka géb és a folyami géb is a védett fajok listáján, de ez mára megváltozott. Minden horgászt arra kérnek, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet se.
Februárban arról írtunk, hogy a Felső-Tisza irányába terjeszkedik tovább a csupasztorkú géb. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Pecaverzum/Sallai Zoltán)
