Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz Kóródi Zsolt, a Gyékényes és Környéke Horgász és Szabadidő Egyesület elnöke, aki hosszasan fejti ki álláspontját a Gyékényesi Kavicsbányató körül kialakult ügyben. A tájékoztatást pontokba szedve, tartalmi változtatás nélkül közöljük. Hogy miről is van szó pontosan, arról ITT, ITT és ITT írtunk.
A gyújtópont
A helyi önkormányzat képviseletében Gergelics Sándor alpolgármester április közepén több alkalommal azzal kereste meg a tóparton horgászó vendégeinket, hogy mutassák meg a jegyeiket és számláikat, ami alapján az önkormányzati területen horgásznak és sátoroznak. A horgászokat telefonon és személyesen, majd később rendőr és televíziós stáb kíséretében is zaklatta, és arra szólította fel őket, hogy hagyják el a helyszínt, mert ott szerinte jogszerűtlenül tartózkodnak. A horgászoktól megszerzett számla alapján feljelentést, büntető eljárást és önkormányzati testületi intézkedést kezdeményezett az alpolgármester a horgászegyesület ellen. Innen indult a horgászegyesület elleni lejárató hadjárat.
Aki ismeri a helyi viszonyokat, az tudja, hogy az alpolgármester korábban tagja volt az egyesületnek, de a tavalyi évben kizárták az egyesületből már akkor is támadó, etikátlan magatartása, személyes bosszúja miatt. A halgazdálkodás során kialakított új üzleti terv érintette az ő korábbi személyes horgászhelyét, azt a bizonyos 32. számú helyet, ahonnét a horgászokat elzavarta. Vélhetően most személyes sérelmeitől vezérelve lázítja fel az egyesület ellen a helyieket. A horgászok ellen tett intézkedési tervet is ő indítványozta, bárki megnézheti a nyilvános testületi ülések jegyzőkönyveiben.
Gyékényes Község Önkormányzat testületi határozatba foglalt intézkedési tervet fogadott el április 24-én, melyben felszólították horgászegyesületünket, hogy szüntessük meg a 29-33. számú öt darab horgászhelyet. A halgazdálkodási törvény világosan fogalmaz ebben a kérdésben, amit a közigazgatási szervek és a kormányhivatal is elismert azóta. Ezen álláspontok szerint az önkormányzat helyi rendeletben nem korlátozhatja a halgazdálkodót, márpedig a horgászhelyek megszüntetése és a sátorállítás tilalma olyan korlátozást jelent, ami szembemegy a törvénnyel.
Az önkormányzat azt szeretné, hogy a területhasználatért fizessen a horgászegyesület. Erre azért nem vagyunk kötelezhetők, mert az érintett terület a halgazdálkodói haszonbérleti szerződésünk része, amiért minden évben megfizetjük az Agrárminisztérium felé a bérleti díjat.
A másik téves elgondolás az önkormányzat részéről, hogy a 29-31. számú horgászhelyek önkormányzati tulajdonban vannak. Ez a három horgászhely ingatlan-nyilvántartás szerint nem az önkormányzat területe.
A horgászegyesület által bevezetett korlátozások kiváltó oka, hogy végrehajtotta az önkormányzat által határozatba foglalt korlátozást, és betiltotta a horgászatot valamennyi önkormányzati területen. Ez a korlátozás körülbelül 10 százaléka a tó teljes felületének. Amíg nincs jogerős döntés, nem kockáztatjuk meg, hogy még egyszer valaki zaklassa a horgászokat, mert önkormányzati területen horgásznak. Ezzel párhuzamosan az egyéb vízhasználatot érintő korlátozásokat a vonatkozó bányászati és vízügyi jogszabályok és a többségi tulajdonossal kötött üzemeltetői szerződés alapján tettük közzé.
Sokan úgy vélik, hogy a Gyékényesi Kavicsbányató egy természetes képződményű víz, és szemet hunynak a bányatóra vonatkozó tiltás felett, illetve a szokásjogon alapuló hiedelem szerint szabadon használják. Július 3-án tett Facebook-oldalán közzé egy több ponton aggályos tájékoztatást a gyékényesi önkormányzat a tavon végezhető vízi tevékenységekről.
A fürdést tiltó táblák megléte hiányos, sok esetben a kitett táblákat letördelik, a vízbe dobálják, tudomást sem véve a tiltásról. A tájékoztatásban megjelent terület csupán alig 20 százaléka tónak, amivel az önkormányzat rendelkezik.
Érdemes szemügyre venni a tulajdonviszonyokat jelző térképet. Az A és B szektorok előtt lévő vízterületnek csupán a nyaralósor előtti sávja az önkormányzaté. A 372/3 számú ingatlan egy többnyire szárazföldi terület, a rézsű és a vízfelület már nem az önkormányzaté. A földhivatali bejegyzés szerint kavicsbánya művelési ág minősítéssel, ezért nem a természetes vizekre vonatkozó szabályozás érvényes rá.
A vízhasználatot érintő vízügyi szakhatósági engedélyekkel és fürdőzésre alkalmas kijelölt területtel tudomásunk szerint nem rendelkezik az önkormányzat. A vízfelületen nem jelöltek ki bójákkal lekerített részt a fürdőzők számára és fürdőhely üzemeltetőként, tulajdonosként az 576/2. és 583. helyrajzi számok határát sem jelölték ki, a vízfelületet nem őrzi senki, aki figyelmeztetne és ellenőrizne, ha valaki elhagyja az önkormányzati területet.
Egyetértünk azzal, hogy a Gyékényesi Kavicsbányató páratlan szépségű és kivételes adottságokkal rendelkezik, ezért a turizmus alapjait nemcsak horgászati, hanem egyéb vendégforgalom szempontjából is fejleszteni szükséges. Ennek alapjait, ráépülő szolgáltatásait viszont csak és kizárólag akkor lehet megvalósítani, ha az évtizedek óta rendezetlen viszonyokat letisztázzuk, a vízhasználatot érintő szolgáltatásokat, mint a stégek, vízi járművek, búvárkodás és strand pedig engedélyeztetik az üzemeltetők és tulajdonosok. Az elsődleges cél a közhiedelemmel ellentétben nem a fizetős strand bevezetése, épp ellenkezőleg! A cél az, hogy a bányató üzemi területétől elhatárolásra kerülhessen a „szabad vízhasználat”, ennek egyik alapvető feltétele, hogy a többségi tulajdonos az aktív bányaművelés alól visszaadja egyéb célú hasznosításra a bányászat befejeztével visszamaradó bányatavat. Ezt követően nyílik lehetőség egyéb célú vízhasználati engedély kérésére. Jelenleg ennek feltételei még nem biztosítottak.
A bevezetett tilalom hatálya
A 2023. június 26-tól érvénybe lépett korlátozás kizárólag az önkormányzati területeket érinti, amely a tó teljes partszakaszát nézve csekély kis terület. A tó több mint 80 százalékán a szabályozásoknak megfelelően használható a vízfelület elsődlegesen horgászati célra. A jelen állapotot nem fenntartani igyekszünk, hanem feloldani az önkormányzat 2023. április 24-i testületi ülésén hozott jogszerűtlen, korlátozó határozatot, amivel a horgászatot betiltották.
A két fél eltérő jogszabály értelmezését a jogerős hatósági állásfoglalás, végzés fogja tisztázni. Ma Magyarországon több mint 800 ezer regisztrált horgász van, egyetlen horgászegyesület sem engedné és hagyná szó nélkül, hogy az itt történt példátlan, oktalan intézkedéssel zavarja el az önkormányzat nevében eljáró alpolgármester vagy bárki az érvényes foglalással rendelkező horgászokat.
Emiatt jogos a felháborodás, mégis erről esett eddig a legkevesebb szó. Feloldani a korlátozást akkor lehet, amikor a jogerős végzés megszületik és biztosított lesz, hogy a jövőben hasonló, zaklató joghátrány ne érjen senkit. Hónapok óta folyamatban van több szakhatósági egyeztetés, ami a tó horgászaton kívüli egyéb hasznosítását, például egy hivatalos stand vagy a búvárbázis szabályozott keretek közti, érvényes működési engedéllyel, üzemeltetési felelősséggel rendelkező működését teszi majd lehetővé.
A sajtóban eddig megjelent agrárminisztériumi, kormányhivatali, horgászszakmai állásfoglalások nem jogerős döntések, csupán a lakossági és média megkeresésekre adott, nem a konkrétumokon alapuló általános állápontok.
Sajnos, ahogy mi magunk is olvastuk a különböző híreket, azt tapasztaltuk, hogy sok esetben nem a hiteles tájékoztatás a cél, hanem a minden áron hír és botrányszagú szenzációkeltés. Bár a negatív hírkeltés is hír, a tavalyi halgazdálkodást érintő korlátozások is negatívan árnyékolták be ennek a csodálatos tónak a hírét, a hónapokig tartó eljárás végül tisztázta a helyzetet. Azóta hosszú utat tettünk meg, és a jelenlegi rossz hírek ellenére hisszük, hogy ez a helyzet is tisztázódni fog, az ellenséges indulatok pedig csitulnak. A jogerős hatósági döntésre ez esetben is hónapokat kell még várni, de a döntést követően minden érintett fél megnyugvással használhatja majd a területet.
A jogi háttér
Mindenki, aki érdeklődik a Gyékényesi Kavicsbánya tó sorsa iránt, tudja, hogy a tavalyi évben tisztázódott a halgazdálkodásra vonatkozó jogi kérdés. A magyar állam képviseletében az Agrárminisztérium haszonbérleti szerződés keretében 2031-ig érvényesen adta át a jogot egyesületünknek.
A 2013. évi halgazdálkodási törvény világosan fogalmaz a szolgalmi jog kapcsán, és a tekintetben is, hogy az önkormányzat a saját tulajdonú területén sem hozhat korlátozó intézkedést a halgazdálkodó hozzájárulása nélkül, a haszonbérlet miatt.
A törvénnyel jogharmonizációban az Országos Horgászrend és az alatt a helyi horgászrend szabályozza részletesen a halgazdálkodási vízterületen és annak partján létesített horgászhelyek szabályait. A tó elsődleges hasznosítási célja a halgazdálkodás és hozzá kapcsolódó feladatok, a horgászturizmus fejlesztése. Minden más, ettől eltérő vagy más célú vízhasználat a halgazdálkodó tudtával és beleegyezésével történhet. A vízhasználatot illetően a tulajdonosoknak a halgazdálkodó felé tájékoztatási kötelezettsége lenne, de ezt az önkormányzat rendre nem tarja be.
A fürdőzés működő bányatóban a törvény erejénél tilos. A törvényt a szokásjog nem írja felül, és nem is keletkeztet jogszabályt. A halgazdálkodó és a vele külön szerződést is kötött többségi tulajdonos is – tekintettel arra, hogy bányatóról lévén szó – a jogszabályoknak megfelelőek kizárta a horgászaton kívüli egyéb hasznosítási célt azzal a kitétellel, hogy a vízhasználatot érintő vízi és sportesemények külön engedéllyel szervezhetőek.
Ezt is tartalmazza a horgászokat tájékoztató eredeti közleményünk. Hisztikeltés helyett az értő olvasást ajánljuk. Felelős gazdaként a bányatóban történő fürdőzés veszélyeire a figyelmet éppen felhívni kellene, főleg a nyári strandszezon kezdetén. Sajnos a tiltás ellenére minden évben van halálos áldozata a bányatavakban való fürdőzésnek. A szokásjog alapján sok minden történt Gyékényesen az elmúlt 30-40 évben, sajnos mai napig rendezetlen tulajdonviszonyok, elbirtokolt területek és engedély nélkül beépített partszakaszok okoznak konfliktusokat, érdekellentéteteket. A tó többségi tulajdonosa a bánya, vagyis a Dráva Kavics és Beton Kft. A tavalyi évben jutottunk el odáig, hogy az egyesületben végre képviselteti magát és szavazati joggal rendelkezik a többségi tulajdonos, így első kézből értesül a tó fejlesztési irányairól, sőt döntéshozóként rész vesz annak megalkotásában.
Bár sokan azt gondolják, ha Gyékényesen ingatlannal rendelkeznek a vízparton, akkor joguk van a tó használatához, és bármit megtehetnek. A tó nem Gyékényesé, nem is az ott lakó embereké. A kialakult tó mesterséges, a bányászat mellékterméke, a meder és az ingatlan művelési ág bejegyzése pedig kavicsbánya. Tulajdonosi szerkezete több részből tevődik össze: kétharmad része a kavicsbánya tulajdonosáé, egyes szakszokon az önkormányzaté, a nyaralósori részen a part zömében osztatlan közös ingatlan, és néhány helyrajzi számú földparcella van magántulajdonban. Mindezek figyelembevételével téves az az elgondolás, hogy a természetes vizekre vonatkozó szabályozás szerint szabadon lehet a vizet használni. Jelenleg a víz többségi tulajdonban lévő részét mindenki saját felelősségére használja, a bányatóra vonatkozó tiltás ellenére.
A kormányhivatal és az Agrárminisztérium által kiadott közlemények általános állásfoglaláson alapulnak, az abban foglaltak az érintett felek közötti konkrét szerződéseket és a valós tulajdonviszonyokat nem vették figyelembe. Mivel a fenti szervek nem döntéshozó hatóságok, így az általuk leírt közlemények nem jogerős döntések, sőt, külön kiemelik, hogy kötelező erővel nem bírnak, joghatás kiváltására nem alkalmasak, csak iránymutató jellegük van, ezért azokra hivatkozni bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan nem lehet. Az eddig napvilágot látott hírek ezt nem tartották fontosnak leközölni.
Az önkormányzat által megszavazott intézkedésekről
Az önkormányzati rendelet álláspontunk szerint jogellenesen korlátozza a halgazdálkodót, tehát a horgászegyesületet. Ezt már a közigazgatási szervek közleményei is leírták. A vitatott és korlátozás alá vont területeken az önkormányzatnak két ok miatt nincs joga korlátozni. Egyrészt, mert az önkormányzat által korlátozás alá vont egyes területek nem is önkormányzati tulajdonúak, másrészt, mert ami önkormányzati tulajdonban van, azt 2016-ban átadták kezelésbe a magyar államnak, amely az érintett helyrajzi számokra haszonbérleti szerződést kötött az egyesülettel.
Az önkormányzat mielőtt a 2023. április 24-i testületi határozatában megtiltotta a horgászatot olyan partszakaszokon is, ami nincs is a tulajdonában, megtehette volna, hogy egyeztet az egyesülettel vagy a szakhatósággal, de nem tette.
Ma meg lehet tenni Magyarországon, hogy kijelentik valamiről, hogy jogellenes a tények, dokumentumok, szerződések hiányában, és országos botrányt kelteni is lehet, senkit sem érdekel, hogy valójában hiteles, jogerős-e az állítás. Így látott napvilágot a hír az ATV-n, és vették azt át más sajtótermékek.
Ennek kapcsán jogi úton kerestük fel sajtóhelyreigazítási kérelmünkkel az ATV-t, amely eddig tudomásunk szerint nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, ezért peres eljárást, és kártérítést kezdeményeztünk az ügyben.
A horgászjegyeket forgalmazó cég és az egyesület kapcsolata
A BolPlan Kft. ugyanolyan forgalmazó, jegyértékesítő cég, mint az országban horgászjegy értékesítést végző bármely más forgalmazó. Rendelkezik érvényes forgalmazói szerződéssel, és a HORINFÓ jegyértékesítési rendszerben jogosultsággal horgászjegyek kiállítására, akárcsak több száz hasonló vállalkozás, más vízterülettel nem rendelkező értékesítési pontok.
A forgalmazó céget és a jegyértékesítést ért rágalmazásra, üzleti hitelrontásra alkalmas kijelentésekre is kiterjed az általunk indított eljárás. A vádak szerint csalás és bűnszervezetben elkövetett visszaélés miatt folyik nyomozás az egyesület és a forgalmazó cég ellen. Ezzel szemben a jegyértékesítés és a számlák kibocsájtása jogszerű, és megfelel a számviteli szabályoknak.
Forgalmazási szerződést kötöttünk. A horgászegyesület, mint civil szervezet cél szerinti feladata a halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, jogok és kötelezettségek gyakorlása, melynek maradéktalanul eleget tesz. Az egyesület a vállalkozási célú tevékenységet kiszervezheti. A forgalmazó cég a horgászok számára számos olyan kényelmi és üzemeltetési feladatot lát el, amelyek az egyesületi működésen túl mutatnak. A Gyékényesre érkező horgászok ezeket a változásokat örömmel és megelégedettséggel tapasztalják.
Az önkormányzat által okozott, véleményünk szerint jogsértő intézkedések miatt egyesületünk és a forgalmazó cég is feljelentést tett, közigazgatási és büntető eljárást indított. Bízunk benne, hogy mielőbb jogerős végzés születik, és minden érintett fél, de elsősorban a lakosság, a Gyékényesre üdülni, horgászni vágyó emberek számára megnyugtatóan alakul a tó további sorsa. A kidolgozás alatt lévő fejlesztési terv erre vonatkozik. Cél, hogy a megfelelő engedélyekkel rendelkező, biztonságos, az erre a célra kijelölt fürdőhely kerülhessen kialakításra.
Az idei vízi rendezvényekről
A Gyékényesi Kavicsbányató nemcsak a horgászok, hanem a pihenni, üdülni, sportolni szertő emberek népszerű helyszíne. Az idei évre tervezett triatlon, úszó SUP és búvársport-versenyek a tulajdonosok, az önkormányzat és a halgazdálkodó egyesület közös egyetértésével és külön engedélyével fennakadás nélkül megrendezhetőek.
Megnyugtatásul azt tudom mondani, hogy ahogy az elmúlt években, úgy idén is minden Gyékényesre érkező horgász és turista a helyi vendéglátóktól, szállásadóktól, éttermektől és borászatoktól, a szolgáltatóktól megszokott vendégszeretetben és kiszolgálásban részesül a tóra, tópartra történő látogatása során.
A Pecaverzum az ügyben reagálási lehetőséget biztosít a gyékényesi önkormányzatnak. Ezt jeleztük is feléjük.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
