2024. november 14. csütörtök | Aliz
Aktuális

Nincs köze a márnához ennek a csodaszép halnak, de akkor mi lehet?

Nincs köze a márnához ennek a csodaszép halnak, de akkor mi lehet?

Gyönyörű kishalat fotózott egy horgász, és biztos volt abban, hogy egy márnafaj akadt a horgára. De mint az a Magyar Haltani Társaság (MHTT) "Mit fogtam?” rovatának a válaszából kiderült, a zsákmány egy másik fajhoz tartozik.

„Október 1-jén a Maros-folyó torkolat feletti szakaszán fogtam ezt az apró márnát. A kérdésem, hogy ez a hal Barbus barbus, vagy esetleg valamelyik pataki márna faj? Nagyon élénk színezete volt. A kisebb egyedek minden esetben ilyen színesek?” – érdeklődött az MHTT O. D. nevű olvasója.

A szakértők rögtön cáfolták, hogy márna akadt volna horogra, de a tisztánlátás végett leírták, hogy a tévesen felmerült fajokat hogyan lehet felismerni.

„A márnát a pataki márna fajoktól fiatal korban is jól megkülönbözteti a hátúszójának első, kemény fogazott csonttüskéje, mert a pataki márnáknak ilyen bognártüskéjük nincs. Valamennyi márnafaj esetében igaz, hogy a szájuk körül két pár bajuszszál található, viszont a képen látható halnak csak egy pár bajusza van a szájszegletében, tehát a márnafajok kizárhatók” – magyarázta az MHTT, majd rátért arra, hogy valójában milyen hal látható a fotón.

„Az élénk színezet és a hal oldalát díszítő színjátszó foltok a küllők sajátosságai. A viszonylag magas test és faroknyél a halványfoltú küllőre és a tiszai küllőre is jellemző, de utóbbinak a hát- és farokúszóját több sorban nagyobb fekete pettyek borítják. Az oldalvonal alatt és fölött húzódó fekete pontsor, valamint a hát- és farokúszót két sorban mintázó vékony és halvány vonalak alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi)” – részletezték fajmeghatározásukat a haltani szakemberek.

A halványfoltú küllő – amint azt egy tavalyi, Sallai Zoltán: Magyarország védett és védendő halai II. című könyve alapján született írásunkban részleteztük – 10 ezer forint természetvédelmi értékű hal.

Közepes és nagyobb folyóink paduczónájától egészen a torkolatig megtalálható, de jellemzően a márnazóna alatt élnek népes populációi. Alkalmanként a befogadóból a patakok alsó szakaszaira is felhatol, valamint a tisztább állóvizekben is megél.

Leggyakoribb küllőfajunk, nem ritkán veszít rajta horgászok finom készségein.

Május és július között csoportosan ívik, köves, fonalas algás helyeken. Testhossza ritkán haladja meg a 12 centimétert.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT/Pecaverzum)