A Duna sok őshonos halfajai számára „lakhatatlan” élőhellyé vált, és ha a helyzet nem változik, akkor a tipikus dunai biotóp teljesen eltűnik. Ez a Duna eredeti medrében lévő halak kiterjedt megfigyelésének eredménye, amelyet a ceské budejovicei Dél-Csehországi Egyetem Halászati és Vízvédelmi Karának csapata végzett Borek Drozd vezetésével. A részletekről a WWF Szlovákia környezetvédelmi szervezet tájékoztatta a TASR hírügynökséget.
„Az Öreg-Dunában rendkívül kevés a víz, mert nagy részét Pozsony közelében, a bősi vízmű bevezető csatornájába terelik. Itt hatalmas mennyiségű hordalékot és iszapot látunk, aminek itt semmi keresnivalója nem lenne" – mutatott rá a halökológus.
Drozd szerint ez a helyzet igencsak negatív hatással van a halállományra is. Bár a fajok reprezentációja viszonylag stabil, a populációk száma jelentősen csökkent az elmúlt években – írja a Paraméter.
A szakértők szerint az ágrendszerben sok a pontyféle, de rendkívüli csökkenést regisztrálnak a vizekben az áramláskedvelő fajok számát tekintve. Ilyen például a kecsege, amely a kedvezőtlen életkörülmények miatt teljesen eltűnt az Öreg-Dunából.
„Ez a bősi vízmű építésének és nem megfelelő üzemeltetésének együttes hatásának köszönhető, amely az Öreg-Duna egyedülálló ökoszisztémáját tekintve a vízhiányban, az elégtelen vízhozamokban, a víz túlmelegedésében és az intenzív ülepedésben nyilvánul meg” – magyarázta Drozd, hozzátéve, ezt a hatást tovább súlyosbítja a globális klímaváltozás.
A környezetvédők emlékeztetnek arra, hogy Szlovákia elkötelezett amellett, hogy 2027-ig kedvező ökológiai feltételeket érjen el az Öreg-Dunán az irányelveknek megfelelően.
„Ez egy rendkívül nagy kihívást jelentő versenyfutás az idővel” – húzta alá a szakértő.
Az inváziós halfajok is elterjedtek a Dunában, ami rontja a helyzetet. Ez elsősorban a busára vonatkozik, amely Drozd szerint komoly veszélyt jelent az őshonos fajokra. A szakértők szerint ez az eredetileg Ázsiából származó hal spontán szaporodásnak indult, és ellepte a fő medret.
„Ennek lehetünk tanúi például Komárom melletti területeken, ahol a motorok hangjától megriadva a busák beugrálnak a csónakokba” – jegyezte meg a WWF környezetvédelmi szervezet.
Drozd szerint az őshonos széles kárász teljesen eltűnt az ágrendszerből, amit a nem őshonos, erősen inváziós ezüstkárász váltott fel.
A LIFE Living Rivers projekt részét képező megfigyelést 2023-tól rendszeresen, évente kétszer végzik az Öreg-Dunán és más helyszíneken is. A fő cél a bősi és a dunacsúni (Čunovo) vízművekre vonatkozó, a halak számára történő áthaladást lehetővé tévő intézkedések javaslatához szükséges adatok beszerzése.
Idén a folyó 13 szakaszán és annak ágrendszerében zajlott a megfigyelés augusztus 4. és 9. között nappal és éjszaka is.
Az összes kifogott halat megszámolták, lemérték, majd visszahelyezték a vízbe. Lehetőség volt közönséges és ritka halfajok dokumentálására is. A ritkább halak közül fogtak például magyar bucót, selymes durbincsot, gardát, halványfoltú küllőt és leánykoncért.
A tevékenységet az Állami Természetvédelmi Hivatal, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Vízügyi Kutatóintézet, a WWF Szlovákia és a Szlovák Horgászszövetség képviselői segítették.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Wikipedia)
