„A Tisza sem a régi, nem szőke” – ezzel a címmel jelentetett meg elemzést az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
„A Tisza Magyarországon a »szőke« jelzőt kapta, ami ebben az esetben is a színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg. De miért nem szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize?” – teszi fel a kérdést az OVF.
A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban (állóvízben) tud csak kiülepedni a finom üledék – magyarázzák a közleményben, amelyben kitérnek a csapadékszegény időjárásra is.
Ebben az évben utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, amelyből érdemi lefolyás keletkezett, és ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében. A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell – írják a tájékoztatóban.
„Ahogy ürülnek ki a talajvíz készletek, úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken, már bekövetkezett, ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok” – taglalták a helyzetet.
Az OVF emlékeztetett: a felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80 százalékán – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálja a felszíni vizeket: vízfolyásokat és tavakat, illetve a mélyfekvésű területeken lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat.
Az alábbi ábrán az látható, hogy Záhony vízrajzi állomásnál átfolyó vízmennyiségből mennyi a felszíni lefolyásból származó vízhozam és mennyi az úgynevezett alapvízhozam, azaz a felszín alatti eredetű víz.
„Ebből is kitűnik, hogy hazánkban milyen fontos szerepe van a felszín alatti vizeknek. Ha túltermeljük, akkor az alapvízhozamból vesszük el a vizet. A felszín alatti vízáramlási rendszer azért tud fennmaradni, mert a csapadék újból és újból feltölti. A talajvízbe történő beszivárgás azonban lassú folyamat, és jelentősen függ a talaj minőségétől is, hogy mennyi víz tud lejutni. Emiatt fontos a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz visszatartás. Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges. A növényzet, az avar szintén képes lassítani a lefolyást és tározni is a csapadékvizet, ezért fontos a – manapság divatosan zöld infrastruktúrának nevezett – növényzet mennyisége és minősége” – hangsúlyozta összefoglalójában az OVF.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum-montázs, képek forrása: OVF)
