Jelentős mértékben megváltozhatnak a horgászati leghetőségek a Ráckevei-Soroksári-Dunán (RSD), az úgynevezett Tassi V-VI-os vízterületen és a Kiskunsági Főcsatornán. A nemrég elkészült, többfunkciójú vízleeresztő műtárgy már arra is képes lesz, hogy a Dunából emeljen át vizet az RSD-be. Jelenleg a próbaüzem a háromnegyedénél tart. Helyszíni riport Tassról.
„Nagy menet volt” – summázta a 2018 őszén indult és a közelmúltban befejeződött beruházást Papanek László a Pecaverzumnak.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának vezetője a 7,4 milliárd forintos beruházással kapcsolatban elmondta, az RSD történelme szempontjából mérföldkőnek tekinthető az új műtárgy, amelyet csütörtökön bárki megtekinthetett. Így tett a Pecaverzum is.
„Annak érdekében, hogy ennek a Duna-ágnak az üzemirányítása biztonságos legyen, mindenképpen megérdemelt egy ilyen műtárgyat, amelynek az elődje 1956-ig ugyanezeket a célokat szolgálta. Magyarul az RSD üzembiztonságát, üzemirányítását és az extrém alacsony dunai vízállások időszakában a Duna felől történő vízpótlás lehetőségét biztosítja” – mondta honlapunknak a helyszínen adott interjújában Papanek László.
A tassi műtárgy próbaüzeme jelenleg is tart, de eddig a négy különböző működési funkcióból csak hármat tudtak leellenőrizni, azokkal minden rendben volt.
A vízügy reményei szerint hamarosan azt is kipróbálhatják, hogy magas dunai vízállásnál vizet emelnek át az RSD-be, ez ugyanis kivitelezhető az úgynevezett reverziblis turbináknak köszönhetően.
Az is lényeges, hogy mostantól megoldható a kettős működtetésű csatornákból az RSD-be érkező belvíz kiemelése. Ilyenkor egyszerűen csak szivattyú üzemmódba kapcsolják az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyarországi vízszabályozó beruházásának nyomán létrejött új műtárgyat.
.jpg)
A monumentális építményt egészen közelről szemügyre lehetett venni, még a körülbelül tíz méter mélyre ásott irányítóterembe is beléphettünk. A betonbunkerben a térerő is elment.
„A reverzibiltásnak az a lényege, hogy az RSD-be az extrém alacsony dunai vízállás kialakulásakor ezzel a műtárggyal be tudunk táplálni mintegy tizenöt köbméter/másodperc vízmennyiséget” – mutatott rá osztályvezető.
A befejeződött projektnek hatása lesz a horgászati lehetőségekre is. Elképzelhető, hogy reofil halfajok is megjelenhetnek, amelyek a nagyobb áramlást kedvelik, mint például a márna – tért át a pecásokat jobban érdeklő témakörre az ötven éve gyakorló horgásznak számító Papanek László. „Az úgynevezett Büdös-sarok eddig egy átfolyás nélküli, iszapos, viszonylag kevés oldott oxigéntartalommal jellemezhető víztest volt. A vízmozgás gyorsulásával a víz minősége és oxigéntelítettsége is javulni fog.”
Volt két ág, ami szétosztotta a vizet a Rózsa-sziget segítségével. Most a nyugati oldalra került át a folyás az új műtárgy megépítésével – ezt már a Tassi Sporthorgász Egyesület elnöke állapította meg.
Mag József kíváncsian várja, hogy a változások milyen hatással lesznek a keleti oldalra, ahol lelassult a vízfolyás és csak a Kiskunsági Főcsatorna viszi el a vizet.
„Bízunk benne, hogy mind a két vízfelület megőrzi régi nimbuszát és halban gazdag marad” – fejezte ki reményét, de azt is megjegyezte, szerinte azért várható, hogy a halak a lelassult vízből áthúzódnak majd a gyorsabb folyású, oxigéndúsabb területre.
.jpg)
A projekttel egyébiránt kézzelfogható közelségbe került az a közel hatvanéves cél is, hogy az RSD két nagy műtárgya, a Kvassay- és a Tassi-zsilip egy energetikai rendszert alkosson.
A harmincnyolcmillió köbméter tározott víztérfogattal rendelkező Duna-ág a magyarországi állóvízjellegű víztestek közül az egyetlen komplex hasznosítású, ráadásul ezen a vízterületen található Európa második legnagyobb úszólápos mezeje, amely tavaly a szigetszentmiklósi olajkatasztrófa során hatalmas károkat szenvedett, de szerencsére már éledezik a terület.
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
