Interjút adott Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese a Haldorádónak. A fő téma a februártól érkező elektronikus fogási napló volt, de más témák is szóba kerültek.
Például a Tisza-tó, amelynek január elsejétől 2039-ig a Mohosz lett a halgazdálkodási hasznosítója a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. helyett.
„Korrekt módon és zökkenők nélkül zárult le az átadási folyamat. A korábbi alkalmazottak döntő többsége most már a Mohosz Tisza-tavi kirendeltségének az alkalmazottja. Ugyanúgy reményeim szerint szívvel-lélekkel fogják tenni a munkájukat” – nyilatkozta Dérer István.
Szerinte munka bőven lesz, mert a Tisza-tó sok problémával küszködik. Ezek közé sorolta a feltöltődés hatásait, a vízmozgásokat, és azt, hogy egyre jobban beépített a part és kevesebb a horgászhely. De ezek minden Tisza-tavi horgász előtt ismertek – mondta.
„Próbálunk egy olyan kedvező jövőképet felmutatni számukra, ami túlmutat egy szimpla gesztuson. Ennek az egyik első eleme az, hogy egy soron kívüli és az éves halgazdálkodási terven kívül, ötvenmillió millió forintos tavaszi telepítést hajtunk végre a Tisza-tavon. Ez a korábbi intervenció után a második valaha látott legnagyobb lesz a Tisza-tó esetében” – jelentette be.
Túlnyomórészt fogható és elvihető pontyokat helyeznek majd ki. „Erre van igény a turisztika oldaláról” – indokolt.
Azt már korábban bejelentették, hogy 2025-re befagyasztják a területi jegyek árait, és külön akcióval fogja támogatni az éves jegyet kiváltókat. Új információ, hogy már azt is lehet tudni, mit is jelent az utóbbi konkrétan.
Aki március 31-ig éves területi jegyet vált a Tisza-tóra, annak nemcsak 2025-ben változatlan az ár, hanem három évig, 2026-ben és 2027-ben sem kell többet fizetnie.
„Így próbáljuk a Tisza-tó iránti hűséget honorálni, és a Tisza-tó közösségét erősíteni” – fogalmazott a Mohosz elnökhelyettese.
A Tiszára és a Tisza-tóra vonatkozó szabályok 2025-től
A Tisza és a Tisza-tó hat halgazdálkodásra jogosultja a folyó 584 folyamkilométeres hazai szakaszán, valamint a Tisza-tó 10.400 hektáros területén közös megegyezéssel a ponty legkisebb kifogható méretét 35 centiméterben, felső méretkorlátját 70 centiméterben állapította meg.
A süllő és a csuka esetében a legkisebb kifogható méretet, valamint a felső méretkorlátot azonos mértékben, 40, illetve 70 centiméterben határozták meg.
Az amur esetében a faj kifogását érintően mérethatárokat nem vezettek be, azonban egyöntetű döntés született arról, hogy az amurra minden Tisza-szakaszon a darabszám-korlátozással szabályozott fajokra érvényes elviteli mennyiségek vonatkozzanak.
Egységes álláspont alapján döntés született abban is, hogy a vermelő harcsák védelme érdekében december 1-jétől február végéig a fajra teljes elviteli tilalom vonatkozzon.
A halelviteli szabályok egységesítése nyomán a darabszám-korlátozott fajok évi kifogható mennyisége maximum 150 kilogrammban és napi maximum 5 darabban (amelyből maximum 3 darab lehet egy fajhoz tartozó) lett meghatározva, míg a darabszám-korlátozással nem érintett egyéb halfajok esetében évi maximum 100 kilogramm és napi 10 kilogramm elvihető mennyiséget kell majd betartani a horgászoknak.
A Tisza-tó – mint új kiemelt fejlesztési térség – a továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kap a horgászturizmus, a horgászok támogatása, benne a telepítések oldaláról is. Tekintettel az I. Tisza-tavi Horgászfórum kapcsán megfogalmazott javaslatokra is, így az akár 3 évre befagyasztott, változatlan területi jegyárak ellenére naponta, illetve az éves engedélyezett darabszámra nézve jellemzően több halat lehet elvinni és emellett több esetben enyhültek a méretkorlátozások is.
További újdonság a Tisza-tavon a compó újra fogható tétele nap egy darab hal tekintetében, továbbá az egyes horgászati módszerekre irányuló területi tilalmak megszüntetése.
Elkészült a részletes Tisza-tavi Horgászrend. Olvasd el ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.)
