Csak a kereskedelmi célú halászat szűnt meg Magyarországon, az úgynevezett „kisszerszámos (rekreációs vagy sport) halászat” engedélyezett. A halászokra is hasonló szabályok vonatkoznak, mint a horgászokra, több halat ők sem vihetnek haza évente. Hogy hol lehet halászni, azt az adott vízterület kezelője dönti el.
Egy emelőhálóval halászó férfit fényképezett le egy horgász, aki a fotót fel is töltötte az egyik horgászcsoportba, ahol elindult a találgatás, vajon miként lehetséges ez, amikor 2016 óta Magyarországon betiltották a kereskedelmi célú halászatot.
A fotó – amely cikkünk nyitóképeként is szerepel – Gyulán készült pár napja, a halászó férfi pedig az Élővíz-csatornán próbálkozott.
Az ügyben a Pecaverzum megkereste a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét (KHESZ). Székely Tibor horgászati referens elmondta, 2021-ben 187 úgynevezett „kisszerszámos (rekreációs vagy sport) halászjegyet” váltottak ki a KHESZ működési területére. A folyókon és a csatornákon engedélyezett halászat, az állóvizeken nem.
Megtudtuk, a halászokra ugyanazok a kvóták érvényesek, mint a horgászokra, viszont a területi jegyért többet kell fizetniük – igaz nem sokkal. Míg a KHESZ felnőtt általános területi jegy 36.700 forintba kerül, addig a halászoknak az összevont éves jegyért 39.700 forintot kell fizetniük.
Ezért az összegért – mint azt már fentebb írtuk – csak annyi halat vihetnek haza évente, mint amennyit a horgászok, és természetesen a tilalmi idők és egyéb szabályok rájuk is vonatkoznak. Attól tehát nem kell tartani, hogy kifosztanák a vizeket, ráadásul az emelős módszer eléggé „melós”, szemben mondjuk a varsázással, amely egyszerűbb és hatékonyabb is.
„A jogszabály ugyan egyéb halászati módszereket is engedélyez, a KHESZ vizein csak emelőhálót lehet használni, és annak a mérete is korlátozva van. Míg a törvény 4*4 méteres, azaz 16 négyzetméteres hálót engedélyez, addig nálunk a 3*3, azaz 9 négyzetméteres a maximum méret” – nyilatkozta portálunknak Székely Tibor.
A horgászati referens szerint a 187 halász eltörpül a KHESZ 28 ezres horgászlétszáma mellett. Azt is elmondta, leginkább a Hortobágy-Berettyón és a Kakat-főcsatornán lehet rekreációs halászokkal találkozni, a Kettős-Körösön és a Hármas-Körösön már ritkábban.
Fontos tisztázni, hogy Magyarországon 2016-ban csak a kereskedelmi célú halászatot tiltották be, így ha egy halászt látunk mondjuk emelőhálóval a víz partján, nem feltétlenül kell arra gondolnunk, hogy illegális tevékenységet folytat.
Viszont eldönteni is nehéz első ránézésre, hogy a módszer szabályos lehet-e vagy sem, főleg, hogy horgászvizenként eltérő a szabályozás, van, ahol engedik (lásd: KHESZ), míg más helyeken nem.
Mindenesetre a jogosulatlan halászattal, horgászattal, továbbá az állami halőri szolgálat feladatvégzését érintő bejelentéseket az [email protected] címen is meg lehet tenni.
Úgy tudjuk, állami halászjegyet sokkal nehezebb szerezni, mint horgászjegyet, a halászvizsgákat ugyanis nem a horgászszövetségek, hanem a kormányhivatalok szervezik.
Nemcsak a szabályozások eltérőek megyénként, hanem az árak is. Míg például a KHESZ vizein alig kerül többe a halászat, addig például Győr-Moson-Sopron megyében a parti halászoknak a dupláját (52 ezer forintot), a csónakos halászoknak még ennél is többet, közel négyszeres árat (88 ezer forintot) kell fizetniük.
Olyanok is vannak, akik egyszerre rendelkeznek horgász- és halászengedéllyel is. A törvény azonban azt írja elő, hogy egyszerre csak az egyik tevékenységet folytathatják. Az éves kvóta pedig nem duplázódik, mert a törvény azt nem engedélyhez, hanem személyhez köti. Hiába van tehát valakinek kétféle engedélye, nem vihet vele haza kétszer több halat.
Megtörtént az első telepítés Magyarország legújabb horgásztaván. Részletekért KLIKKELJ IDE!
Védett halakat veszélyeztet szennyező forrás Szombathelyen. Tudj meg többet IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitókép: olvasói fotó, M. Z.)
