A nyitóképünkön szereplő halat Szentesnél fogta a Tiszából S. B., de nem tudta beazonosítani.
„Teste zömök volt, szája alsó állású. A határozásban kérem segítségüket” – fordult a Magyar Haltani Társaság (MHTT) felé a horgász.
„A hal szája valóban alsó állású, szájszegleteiben egy-egy bajusz található, teste megnyúlt és hengeres, ezek alapján a hal egy küllő” – állapították meg a szakemberek, majd konkretizálták a választ.
„Az orra rövid, lekerekített, háta a hátúszó kezdetéig domború, majd attól hátrafelé homorú, a törzse és a faroknyele viszonylag magas, a farokúszót két sor halvány vonalka díszíti, ami alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi)” – írták.
halványfoltú küllő [Gobio albipinnatus (Romanogobio vladykovi)] 10.000 forint
Közepes és nagyobb folyóink paduczónájától egészen a torkolatig megtalálható, de jellemzően a márnazóna alatt élnek népes populációi.
Alkalmanként a befogadóból a patakok alsó szakaszaira is felhatol, valamint a tisztább állóvizekben is megél.
Leggyakoribb küllőfajunk, nem ritkán veszít rajta horgászok finom készségein.
Május és július között csoportosan ívik, köves, fonalas algás helyeken.
Testhossza ritkán haladja meg a 12 centimétert.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MHTT)
