2024. október 4. péntek | Ferenc
Aktuális

Olyan halat fogtak Dunaalmásnál, hogy azonnal abbahagyták a horgászatot

Olyan halat fogtak Dunaalmásnál, hogy azonnal abbahagyták a horgászatot

A Magyar Haltani Társaság (MHTT) „Mit fogtam?” rovatában újabb ritkán előforduló halról esett szó, ráadásul a horgász elsőre a kifogott példányt egy Magyarországon – a rendszertani változások miatt – nem is fellelhető fajként azonosította.

A halat még 2023. szeptember 10-én fogták az Által-érben, a dunaalmási kis vashídnál. „Ha jól sejtem, akkor ez Petényi-márna (Barbus peloponnesius), ezért a fényképezés után azonnal visszaengedtem, és abbahagytam a horgászatot” – írta levélben B. P.

Az MHTT szerint a kis hal alakját tekintve valóban hasonlít a márnákhoz, de azoknak nemcsak a szájszögletében, hanem a felső állkapcsukon is van két kisebb bajszuk.

„Ilyen nagy, sötét és kékesen irizáló foltjai a küllőknek vannak, melyek közül csak a korábban fenékjáró küllőként ismert faj hát- és farokúszója pettyezett ennyire erősen” – állapították meg.

Kiemelték, hogy időközben azonban ezt a fajt genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották, melyek közül nálunk csak kettő, a dunai küllő (Gobio obtusirostris) és a tiszai küllő (Gobio carpathicus) él.

Ez a két faj genetikai vizsgálattal, vagy az élőhely alapján különíthető el. Utóbbira alapozva jelentette ki az MHTT, hogy a képen egy dunai küllő látható.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a korábban fenékjáró küllőként ismert faj helyett különböztetünk meg már tiszai és dunai küllőt. Hasonlóképpen a törpecsíkhoz, amely taxont szintén tovább bontották balkáni és bolgár csíkra.

A Petényi-márnáról pedig azt érdemes tudni, hogy a hazai faunaterületről nincs bizonyított előfordulási adata. Önálló fajként 1847-ben Johann Jakob Heckel írta le.

Később további taxonokra bontották, faunaterületünkön azonban bizonyítottan csak két faj él, az Északi-középhegység vízfolyásaiban és a Felső-Tiszában a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a Maros és a Körösök határainkon kívüli szakaszán a Petényi-márna.

A Dráva felső vízgyűjtőjéről a balkáni márnát (Barbus balcanicus), míg a Sebes-Körösből a bihari márnát (Barbus biharicus) írták le. Ez utóbbi faj idehaza is előfordul.

A Magyarországon őshonos, de nem fogható negyven halfajt bemutató cikkünk fotókkal ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT)