2024. május 21. kedd | Konstantin
Aktuális

Ritka halfajokra bukkantak kutatók a Dunában

Ritka halfajokra bukkantak kutatók a Dunában

12 halászati napon 35 halfaj egyedeit fogták meg a kutatók a mohácsi Szabadság‐sziget melletti fő‐ és mellékágban 2018 és 2020 között. Ezek közül 8 faj áll hazai természetvédelemi oltalom alatt. Előkerült például a nagyon ritka, védett bolgár csík is. A kutatók a dunai mellékágak megnyitását, a zárások visszabontását javasolják.

Előzmények

A WWF Magyarország eredményes LIFE projektet bonyolított le a mohácsi Duna bal partján található Szabadság-zátony (Szabadság-sziget) rehabilitációjára vonatkozóan. A projektet 2013-ban sikeresen befejezték és lezárták. A célok között szerepelt többek között a folyamatos vízáramlás biztosítása a mellékágban, a feliszapolódást okozó kőgát visszabontása, a felgyülemlett hordalék eltávolítása, az összefüggések bemutatása és az „ökoszisztéma szolgáltatások” elvének megismertetése – olvasható Sallai Zoltán és Sallai Márton tanulmánya a Pisces Hungarici című tudományos folyóirat legfrissebb számában.

A projekt megkezdése előtt történtek alapállapot-felmérések, majd a projekt végeztével ezeket a vizsgálatokat megismételték a már megnyitott mellékágban. Öt év elteltével a WWF Magyarország fontosnak tartotta, hogy a projektnek legyen egy három éven át tartó után követése, melynek során a halfauna monitorozására évente két alkalommal kerülne sor. 

A Szabadság-zátony melletti mellékág megnyitásával viszonylag rövid időn belül jelentkezett a pozitív hatás, ugyanis a mellékágban megjelentek a főágra is jellemző áramláskedvelő fajok, melyek korábban egyáltalán nem voltak jelen a mellékágban. 

Eredmények

2018. augusztus 18. és 2020. november 12. között a halfauna mennyiségi és minőségi összetételére vonatkozó vizsgálatokat folytattak a Duna mohácsi szakaszán, a Szabadságzátony melletti fő- és mellékágban. A vizsgálatok középpontjában elsősorban a természetvédelmi oltalom alatt álló és közösségi jelentőségű halfajok álltak. 

A faunisztikai adatok gyűjtését egy akkumulátoros üzemű, pulzáló egyenáramot előállító halászgéppel végezték, ami semmilyen maradandó sérülést nem okozott a kifogott halakban, azok rövid időn belül magukhoz tértek és elúsztak. 

A vizsgálathoz kiegészítő mintavételi eszközként egy elektromos kecét (keretes fenékháló) is alkalmaztak a főágban, hogy a fenéklakó halfajok állományairól pontosabb képet lehessen kapni.

12 terepnapon összesen 10.546 halegyedet fogtak és határoztak meg, melyek 35 fajt képviseltek. Az összesen kimutatott 35 faunaelemből 8 faj élvezi a hazai természetvédelem oltalmát: dunai ingola (Eudontomyzon mariae), leánykoncér (Rutilus virgo), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), bolgár csík (Sabanejewia bulgarica), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber). A dunai ingola, magyar bucó és a német bucó fokozottan védett fajok. 

Ugyancsak kiemelendő, hogy a kimutatott fajok közül 10 faj az európai jelentőségű Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható: dunai ingola (Eudontomyzon mariae), leánykoncér (Rutilus virgo), balin (Leuciscus aspius), márna (Barbus barbus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), bolgár csík (Sabanejewia bulgarica), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber). 

Kiemelést érdemel az európai veszélyeztetettségű, fokozottan védett dunai ingola (Eudontomyzon mariae) és a szintén nagyon ritka, védett bolgár csík (Sabanejewia bulgarica) előkerülése. A dunai ingolát egy alkalommal a mellékágban is megtalálták, mindkét faj meglehetősen ritka a térségben.

A bolgár csík: 

A dunai ingola:

A kutatások során bebizonyosodott, hogy a korábban meglévő zárás elbontásával a mellékágban – amikor a megfelelő vízállás biztosított – az áramló víz hatására több természetvédelmi szempontból relevanciával bíró halfaj – mint például dunai ingola, leánykoncér, halványfoltú küllő, selymes durbincs és széles durbincs – egyedei folyamatosan bent tartózkodnak. 

A mellékágat nemcsak élő- és táplálkozóhelyként használják, hanem szaporodóhelyként is. Ezek a fajok korábban – amíg a zárás üzemelt – egyáltalán nem voltak jelen a mellékágban.

Az eredmények azt a tényt is alátámasztják, hogy a Duna természetvédelmi szempontból jelentős halpopulációinak a hosszú távú megóvásában, kiemelt jelentősége lenne más szakaszokon is a mellékágak megnyitásának, a zárások visszabontásának.

Kiderült, melyik a leghatékonyabb hallépcső. KATTINTS IDE, hogy megtudd!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotók: Wikipedia, Főhesz)