A rendőri eljárásban, regisztrált orvhalászat az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (EnyÜBS) 2023. évi adatai alapján Hajdú-Bihar vármegyében 7, országosan pedig 104 volt. Hallopás, ahol az elkövetés helyszíne halastó, patak, folyó, folyam vagy vízpart, szintén az EnyÜBS tavalyi adatai szerint Hajdú-Biharban 4, országosan pedig 18 történt – közölte a haon.hu érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata.
Mint írták, az ENYÜBS rendszere úgynevezett követő statisztika; minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket.
Az ORFK közölte, az orvhalászat bűncselekményt az követi el, aki jogosulatlanul hálóval vagy más halászati eszközzel – horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, vagy külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez. A jelenleg hatályos orvhalászat büntetőjogi tényállásának nem eleme a károkozás, így annak értéke nem befolyásolja a bűncselekmény minősítését. A magántulajdonban lévő javak jogtalan eltulajdonítása 50 ezer forint feletti érték esetén lopás bűncselekménynek minősül – tudatta a rendőrség kommunikáció szolgálata, hozzátéve, hogy az orvhalászat vétségét a fenti módon megvalósító személy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Cserepes Norbert Ernő, a Hajdú-Bihar Vármegyei Horgász Szervezetek Szövetségének (HBVHSzSz) ügyvezető elnöke a két évig terjedő büntetési tételre hívta fel a figyelmet.
A bíróságnak lehetősége lenne börtönbüntetést is kiszabni az orvhalászokkal szemben, azonban ez nem szokott bekövetkezni. A gyakorlat az, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kapnak, aminek letelte után van, hogy újra munkát adnak a halőröknek és a hatóságoknak is.
– A kíméleti területen horgászati tevékenységet végzőket nem feltétlen kellene elzárni. De aki már más ügyekben is volt büntetve, és olyan halászeszközt használ, amire nemhogy nincs engedélye, de más jogszabályban meghatározottak szerint még tiltott eszköznek is számít, mert a hal szenvedéses halálát okozza, arra igenis, a halgazdálkodók és a horgászok részéről is elvárható lenne, hogy kellően szigorú büntetést kapjanak – mondta az elnök.
Hozzátette, Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani, ezért úgy véli, hogy a büntetési tétel szigorúbb alkalmazása nagyobb visszatartó erővel bírna.
Az ügyvezető elnök megosztotta, a HBVHSzSz jelenleg öt fő hivatásos halőrt alkalmaz, két hivatásos halőr megbízással lát el vállalt feladatot és tíz fő társadalmi halőr is segíti a munkájukat.
– Kiváló kapcsolatot ápolunk a tiszavasvári mezőőri szolgálattal, a hajdúböszörményi mezőőrökkel. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal is szinte napi szinten együtt dolgozunk. Az eszközparkunk alkalmas arra, hogy a jogsértéseket feltárjuk és azt hitelt érdemlően bizonyítani is tudjuk. Rendelkezünk két terepjáróval, csónakokkal, hő-, test- és vadkamerákkal, szonárral, és a tavalyi évtől egy DJI Pro 3 drónnal is. A halőrök folyamatos képzéseket kapnak, mind halőr szakmai, mind rendészeti vonalon. Köszönettel tartozunk a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr Főkapitányságnak; együttműködésünk keretében már több mint egy éve képzik a halőröket havi rendszerességgel – mondta Cserepes Norbert Ernő.
Rámutatott, ha a számok mögé nézünk, azt meg kell jegyezni, hogy a legtöbb szabálysértést még mindig az engedély nélküli horgászok adják. Azt követi a fogási napló vezetésének elmulasztása – itt a be nem írt halakra gondol –, majd pedig a megengedettnél több horgászkészség használata következik.
– Orvhalászattal kapcsolatban a halőrök 2023-ban 15 fő ellen tettek büntetőfeljelentést, ebben az évben az esetszám növekedést a kíméleti területen tetten ért horgászok adták, 7 fő – mondta.
– Sajnos, három esetben nyakzó hálót használtak, ugyanennyiszer emelőhálót, egy esetben tiszai varsát, illetve egyszer sorhorgot. Az orvhalászok az estetek többségében válogatás nélkül visznek mindent. Nem számít sem a fajtája, sem a mérete a halnak. Pedig ezek lehetnek védett halak, ívási időszakban lévők, és méreten aluliak is, amik még egy ikrát sem raktak le. Ezek az elkövetők okozzák a legnagyobb kárt a halállományban – hangsúlyozta a szakember.
Felidézte, volt olyan elkövetői testvérpár, akiket 15×15 centiméter lyukbőségű hálóval értek tetten, ők kifejezetten nagy halakat loptak, hisz a kisebbek átfértek a háló szemein.
– Meggyőződésem, hogy a nagy halakat eladásra szánták. Itt megjegyezném, a bíróságon azt nyilatkozták, hogy éheztek, ezért tették. Közmunka büntetést kaptak, úgy adtak nekik ilyen enyhe ítéletet, hogy más bűnelkövetések miatt az egyikőjük már többször is volt büntetve – mutatott rá.
Szerinte ahogyan a szabálysértő horgászokkal szemben a halászati felügyelő, szakügyintéző a horgászattól való eltiltás mellett halvédelmi bírságot is kiszab, úgy az orvhalászok ellen is jó lenne, ha a bíróság minden esetben pénzbüntetést és az esettől függően szabadságvesztést is kiszabna, például a már említett tiltott eszközt használókra.
Hajdú-Bihar vármegyében:
2021-ben 4 ezer 62 főt ellenőriztek a halőrök és 223 feljelentés készült.
2022-ben 4 ezer 288 főt ellenőriztek a halőrök és 321 feljelentés készült.
2023-ban 3 ezer 762 főt ellenőriztek a halőrök és 316 feljelentés készült.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: HBVHSzSz)
