Egyelőre nem tudni, mennyi inváziós hal szökött ki a tengeri tenyészketrecekből.
Szokatlan jelenség tanúi a tudósok és a halászok az Adriai-tengeren, akik aggodalommal figyelik az inváziós hafajnak számító atlanti lazac megjelenését, írta a szlovéniai Metropolitan alapján a 24.hu.
A nem őshonos halfaj népes csapata eddig ismeretlen módon szabadult ki az Adria horvátországi részén mintegy 120 kilométeren húzódó Velebit-csatorna tenyészketreceiből, és elterjedt Unije szigetétől és Isztria keleti partjától a déli Privlakáig.
Horvátországban már korábban is tenyésztették az atlanti lazacot, amely természetes közegben nem található meg az Adriai-tengerben.
Ez a halfaj Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál és folyórendszereiben a Vizcayai-öböltől Oroszország sarkvidéki részéig fordul elő, de az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál is él.
Horvátországi tenyésztésének első próbálkozásai az 1980-as évekre nyúlnak vissza, amikor az atlanti és a csendes-óceáni lazacot kísérleti és kereskedelmi céllal tenyésztették a Krka-folyó torkolatánál. Ezek a kísérletek rövid időn belül véget értek, mivel ökológiai és gazdasági kihívásokat is jelentettek.
A tengeri tenyészketrecekből kiszabadult halak megjelenése a nyílt vizeken ökológiai és gazdasági veszélyeket rejt magában.
„Az atlanti lazac szökése egy sor kérdést vet fel. Hogyan szöktek ki a halak, hányan vannak a nyílt tengeren, és minden védelmi intézkedést megtettek-e a tenyésztési létesítményekben? A lazac veszélyeztetheti a helyi ökoszisztémákat, mivel fennáll az őshonos fajokkal való kereszteződés veszélye, ami nemkívánatos genetikai mutációkhoz és betegségek terjedéséhez vezethet” – közölte az Oceanográfiai és Halászati Intézet, felszólítva a halászokat és magánszemélyeket is, hogy vegyenek részt az inváziós halfaj feltérképezésében.
A kifogott halakra vonatkozó adatok kulcsfontosságúak a szökés mértékének pontos felméréséhez és a helyi ökoszisztéma védelmét szolgáló megfelelő intézkedések előkészítéséhez.
Az intézethez eddig több bejelentés érkezett halászoktól és part menti lakosoktól, akik egy-három kilogramm közötti tömegű lazacokat többször is fogtak.
Becslések szerint a nem őshonos faj elterjedési területe a jövőben növekedhet az Adrián, mert a lazacok nagyon alkalmazkodóképesek.
A tudósok rámutattak az Adriai-tengerben élő nem őshonos fajok tenyésztésére és megfigyelésére vonatkozó szigorúbb szabályok megalkotásának szükségességére, melyek biztosíthatják a tengeri ökoszisztéma hosszú távú megőrzését.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Wikipedia)
