Országszerte több halgazdálkodásra jogosult is korlátozza inváziósnak számító halfajok, leginkább az ezüstkárász és a busa fogási mennyiségét. Az ügyben szerkesztőségünk az Agrárminisztériumhoz fordul.
A Pecaverzum a múlt héten írta meg, hogy korlátozzák a busa napi kifogható mennyiségét Tiszaalpáron, majd újabb információk jutottak a birtokunkba más vízterületek kapcsán is.
Kiderült, hogy a szegedi Tápéi Téli Kikötő helyi horgászrendjében a halgazdálkodásra jogosult Mahart Tiszayacht Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. megszabta az inváziósnak számító ezüstkárász napi kifogható mennyiségét három kilogrammban.
Hogy mi számít Magyarországon inváziós halfajnak, arról a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet rendelkezik. A jogszabály a „vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok” elnevezésű kategória között sorolja fel az inváziósokat is, amelyekből hét darab található.
Ezek a következők: razbóra, ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal és az amurgéb.
A Pecaverzum sajtómegkeresésére a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal is a törvényben foglaltakat vette alapul, és adott választ kérdésünkre. Azt írták, hogy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény alapján az inváziós halfajok darabszám-, idő- és méretkorlátozás nélkül foghatók.
„Az ezzel ellentétes helyi szabályozás inváziós idegenhonos halfajok esetében nem jogszerű” – tette egyértelművé a kormányhivatal. (A tiszalpári ügy kapcsán jelezték, hogy a halgazdálkodási hatóság hivatalból a szükséges intézkedéseket megteszi a jogszerű halgazdálkodási tevékenység érdekében.)
Közben az is világossá vált, hogy nem egyedi a szegedi és a tiszaalpári eset, amikor a halgazdálkodásra jogosult korlátozza inváziósnak számító halfaj fogható mennyiségét.
Olvasóktól kapott jelzések és honlapunk saját gyűjtése alapján kijelenthető, hogy a jelenség országos, sok helyen hoztak meg és alkalmaznak törvényellenes helyi horgászrendet. Nézzünk néhányat a teljesség igénye nélkül!
A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) egységes horgászrendjében többféle jegytípust is kínál, és ezek mindegyike tartalmaz fogási korlátozást az ezüstkárász tekintetében.
Időszakos felnőtt területi jeggyel 24 óra alatt, illetve napi területi jegy esetében a megtartható mennyiség a szövetség kezelésében lévő holtágakon és a Maty-éri víztározón 3 kilogramm. Folyóvizeken és csatornákon pedig (a keszegfélékkel együtt) 10 kilogramm tartható meg. Az éves felnőtt jegy is napi 3 kilogrammos felső korlátot jelöl az ezüstkárász vonatkozásában.
A Deseda-tavat üzemeltető Kaposvári Sporthorgász Egyesület a felnőtt napijegy és az éves, illetve kedvezményezett területi engedéllyel az ezüstkárászból csupán 2 kilogrammot engedélyez elvinni, a gyermekhorgászok számára pedig napi 3 kilóban maximalizálták az inváziós faj fogható mennyiségét.
A Vértesacsai Horgász Egyesület sem engedi meg, hogy bármennyi ezüstkárászt hazavihessenek a pecások, napi 5 kilóban szabták meg a felső határt.
Mindezeken túltesz a Jászberény Városi Önkormányzat, amely a 16-347-1-5 vízterületi kódú Városi-Zagyva vízterület kezeli.
„Nemes halak (ponty, csuka, süllő, harcsa, balin) valamint a busa és az amur a kifogás után a vízbe azonnal visszahelyezendők, megtartásuk, elvitelük tilos” – olvasható az önkormányzat hivatalos oldalán.
A most bemutatott helyi horgászrendi korlátozások és témában született korábbi cikkeink alapján egy országos, több vízterületet érintő problémakör kezd kirajzolódni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Halgazdálkodási Szakrendszerében június 9-én 2372 víztérkóddal rendelkező horgászvizet tartottak számon, ez annyi helyi horgászrendet is jelent.
A halgazdálkodási hasznosítók halgazdálkodási terveit, helyi horgászrendjeit a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal halgazdálkodási hatóságának kell jóváhagynia.
A Pecaverzum már korábban felvette a kapcsolatot az ügyben a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), a Nébih Állami Halőri Szolgálatával (ÁHSZ), és több halgazdálkodási hatósággal, most pedig az Agrárminisztériumhoz fordulunk.
A konkrét példák kapcsán – csatolva a helyi horgászrendeket – arra vagyunk kíváncsiak, hogy az Agrárminisztérium szerint a rendelkezések összhangban vannak-e a törvényi szabályozással, és ha nem, mit kívánnak tenni a jogszerű halgazdálkodási tevékenység megteremtése érdekében.
Azt is megkérdezzük, miként lehetséges, hogy a kormányhivatalokon simán átmentek a törvény betűinek ellentmondó szigorítások az inváziós halfajok esetében.
És azt a kérdést is feltesszük, tervezik-e, hogy országosan átvizsgálják az érvényben lévő helyi horgászrendeket, és ahol a törvényellenességet tapasztalnak, ott megteszik a szükséges intézkedéseket.
Ha bárkinek tudomása van jogellenes helyi horgászrendről, írjon nekünk a [email protected] címre!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
