Közleményben reagált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) Szendőfi Balázs készülő természetfilmjének kétperces részletére, amely az amur káros hatásairól szól, és arról, hogyan kerülnek fű alatt, illegálisan, ahogy a természetfilmes fogalmaz, becsúsztatva ezek az idegenhonos halak vizeinkbe.
A bemutatott módszer lényege, hogy a telepítendő pontyok közé becsempésznek pár amurt is.
A megjelent közlemény szerint az elhangzott állítást, miszerint „országosan bevett gyakorlat, hogy a halgazdálkodók a pontytelepítések során szándékosan elegyesítve amurt is telepítenek, annak érdekében, hogy még több profitot érjenek el”, a Mahal és a videóban szóbahozott horgászszervezetek képviselője, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) határozottan visszautasítja.
„Ez a kijelentés valótlan, rosszhiszemű, szakmailag teljességgel megalapozatlan, és alkalmas arra, hogy az egész ágazat jó hírnevét csorbítsa. A hazai haltermelők tevékenységüket szigorú jogszabályi és szakmai keretek között végzik, a telepítéseket minden esetben az előírásoknak és engedélyeknek megfelelően hajtják végre” – írták a kommünikében.
Ugyanakkor azt elismerték, nem zárható ki, hogy a szállítmányokba ritka esetben – a válogatás és szállítás technológiájától függően – egy-egy idegen halfaj egyede véletlenül bekerül, azonban ez semmilyen körülmények között nem tekinthető szándékos és általános gyakorlatnak.
„A magyar akvakultúra-ágazat nemcsak élelmiszertermelő tevékenységet folytat, hanem emellett vízgazdálkodási, ökológiai és klímaszolgáltatást is nyújt, hozzájárulva a vizes élőhelyek megőrzéséhez, a biodiverzitás fenntartásához és a fenntartható vízgazdálkodáshoz” – hangsúlyozták.
„Meggyőződésünk – folytatták a közleményt –, hogy az amurral kapcsolatos esetleges szakmai kérdéseket minden érdeklődő számára nyitott, széles körű, minden érintett szereplőt bevonó szakmai platformokon, objektív és átfogó szakmai alapon kellene megvitatni. Célunk, hogy minél több, és minél jobb állapotú vizes élőhelyet tudjunk létrehozni és fenntartani.”
Azt is írták, hogy „az ehhez hasonló, megalapozatlan állítások és szenzációhajhász médianyagok azonban az átlagos ismeretszinttel rendelkező lakosság körében alkalmasak a hangulat- és hisztériakeltésre, ami káros a teljes ágazat megítélésére, illetve nem segíti a fent említett közös céljaink elérését.”
„A Mahal teljes mértékben kiáll a hazai haltermelők mellett. Ágazatunk szereplői törvénytisztelő állampolgárok, akik felelősségteljesen végzik munkájukat. Elhatárolódunk minden olyan cselekménytől, amely a rossz hírnév keltésére vagy a jogszabályok megsértésére irányul. Közösen azon dolgozunk, hogy ágazatunk értékeit, jó hírnevét és szakmai integritását hosszú távon megőrizzük” – zárták a tájékoztatást.
Mindezeket Szendőfi Balázs sem hagyta szó nélkül, és a Mahal Facebook-oldalán replikázott.
„Mint nagyjából tíz éve haltelepítéseket rendszeresen dokumentáló filmes, sajnos ki kell tartanom azon állítás mellett, hogy az amurbecsúsztatás trendszerű. Hiszen a minisztériumnál is állandóan megy egyes halgazdálkodók által a gátlástalan lobbi, hogy tegyék telepíthetővé az amurt. Nem egyszer fültanúja is voltam. A telepítéseken röhögve csak »nyurgapontynak« nevezik a becsületes haltermelők és -szállítók. Ugyanerre irányul, hogy a Mohosz méretkorlátozással védi ezt az ökoszisztémára káros, idegen halfajt” – fogalmazott.
