Megkezdték a Zagyva-folyó medrének kotrását a Cserhát vízhiánykezelő körzetben. A vízügyi igazgatóság szerint a beavatkozás az aszályvédelmi akcióterv része, célja a vízpótlás biztosítása. Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató viszont természetkárosításnak tartja a munkálatokat, mivel szerinte azok védett halfajokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat veszélyeztetnek.
„Elkezdték kikotorni a Zagyvát. Minden nádat, minden életet, madarak fészkeit, teknősöket, halakat, mindent” – jelentette közösségi oldalán július 8-én, szerdán Szendőfi Balázs.
A természetfilmes, halkutató esztelen természetpusztításnak minősítette a vízügy beavatkozását.
Szerinte a kotrás a Zagyvában előforduló védett halakat érinti elsősorban: a réticsíkot, a vágócsíkot, a szivárványos öklét és a fenékjáró küllőt.
Aztán kétéltűeket: a tavi-, a kis tavi- és a kecskebékát, vöröshasú unkát, de más fajok ebihalai is lehetnek még a vízben, mint például a barna ásóbékáé.
„Pettyes gőte és dunai tarajosgőte is előfordulhat. Hüllőket: vízisiklót és mocsári teknőst. Minden kétéltű- és hüllőfaj védett” – írta Szendőfi Balázs, majd a védett madarakkal folytatta a sort: nádirigó, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár
„Ottjártunkkor több alkalommal is láttunk fiókát etető szülőket a megmaradt nádasban. A vízimadarak (guvat, vízityúk, récefélék, törpegém – utóbbi fokozottan védett) még fiókáikat nevelik: ha nem lesz nádas, nem lesz életterük” – figyelmeztetett a természetfilmes.
Hozzátette, hogy a Zagyvának a kotrást érintő szakaszán jelentős állománya van a díszes légivadász nevű szitakötőnek, mely szintén védett és Natura 2000-es jelölőfaj. Szerinte az ő lárváiból is ipari mennyiséget pusztít el a kotrás.
„Mindezeken túl megszünteti a nádas árnyékoló hatását, tehát felmelegíti a vizet, s a gyorsabb lefolyás miatt a beszivárgás is megszűnik, helyette a folyó a környezetében lévő talajvizet fogja még inkább leszívni” – mutatott rá a beavatkozás negatív hatásaira.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Kdvvizig) a Pecaverzum sajtómegkeresésére küldött válaszában azt írta, hogy „a sajtóban megjelent valótlan hírekkel ellentétben” az érintett területen az aszályvédelmi akcióterv keretében végeznek beavatkozást.
„Az igazgatóság a munkával a 02.07. Cserhát vízhiánykezelő körzetben lévő Zagyva-patak és vízrendszerén egy 13 kilométer hosszú szakasz engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását valósítja meg” – közölték.
A patak mellett található állami tulajdonú Maconkai-víztározóban víztöbbletet tartanak talajvízdúsítás céljából, illetve egyéb, az alsóbb szakaszon jelentkező vízigények kielégítésére.
„A tározó vízkészletéből a kisvizes időszakokban például vizet biztosítanak a Heves Megyei Vízmű Zrt. számára is, hiszen a társaság az általa üzemeltetett vízkivétellel három településen mintegy 15.000 ember ivóvíz ellátásához járul hozzá. A Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása érdekében ezért szükséges a mostani beavatkozás, mivel az esetlegesen érkező csapadék mellett a Zagyva felsőbb részén található Mizserfai-tározóból vízleeresztéssel pótolható a hiányzó víztömeg egy része” – indokolt a Kdvvizig.
Hozzátették, a fenntartási munkák a két tározó közötti vízpótló útvonalat érintik.
A beavatkozásról tájékoztatták az érintett települések vezetőit és az illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot.
„A nemzeti parkkal egyeztetve a patakon a kotrási munkákat csak fél szelvényben, illetve a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával végzi az igazgatóság. A beavatkozással érintett mederszakasz nem érint természetvédelmi védettségű, illetve Natura 2000 területet” – zárták a tájékoztatót.
Honlapunk kereste Dérer Istvánt, a Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) elnökét, aki egyben a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese is, de nem értük utol.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szendőfi Balázs FB-oldala)
