2025. április 12. szombat | Gyula
Galériák

Éjjel gigapontyokat fog, nappal dolgozik, de mikor alszik a balatoni horgászrekorder? – fotókkal

Éjjel gigapontyokat fog, nappal dolgozik, de mikor alszik a balatoni horgászrekorder? – fotókkal

Öt 20 pluszos ponttyal nyitotta az évet.

Bakos Asztrik neve már-már összeforrt a pontyhorgászattal a Balatonon.

Tavaly úgy kezdte az évet, hogy január 1-jén rögtön fogott egy 16,7 kilós példányt, majd övé lett a magyar tenger első 20 kiló feletti pontya 2024-ben, aztán 2025-ben is.

Idén január 9-én Fonyódon akasztott egy, az álomhatárnál 25 grammal nagyobb egyedet.    

Később a sorozat folytatódott, március 28-án arról számolt be Asztrik Facebook-oldalán, hogy már öt darab 20 kiló feletti pontyot akasztott idén.

„A hatalmas öröm még az esős, szeles időt is feledtette” – írta a pecás, hozzátéve, hogy az utolsó, 20,3 kilós pontyot már nem behúzós, hanem dobós módszerrel sikerült horogra csalnia.

„Csak a hideg időszakban szoktam a behúzós módszert alkalmazni, amikor jön a tavasz, a szezonkezdés, akkor átváltok dobós technikára, mivel arra van időm. Tavasszal már az utóbbi metódussal próbálom megfogni a lehető legnagyobb pontyokat Szigligeten” – ahol egy stégről pontyozik, de közben igyekszik körbejárni a Balatont, és minél több helyen próbára tenni a horgásztudását.

A Pecaverzumnak az idei évről Asztrik azt mondta, hogy rengeteg 15 feletti pontyot akasztott már a dobós módszerrel, de a 20 pluszos hal éjszakán csak azt az egyetlen példányt fogta. Másnap aztán újabb két 15-16 kilóssal folytatta a sort.

„Ami a húsz felettieket illeti, négy darabot Fonyódon fáraszthattam, egyet pedig dobva fogtam ki Szigligeten” – fogalmazott a fiatal horgász, akit ezek után arról kérdeztünk, melyik stílus fekszik jobban neki.

„Számomra mindkét módszer nagyon szimpatikus. A dobós módszer egyszerűbb, hiszen Szigligeten élek, a vízpartról másfél-két kilométerre, így itt bármikor be tudom vetni a szerelékeimet. A behúzós módszerhez több cucc kell: csónak, motor, akkumulátor. A másik technika egyszerűbb, elég magammal vinnem két botot, dobócsövet, utóbbi segítségével bejuttatok fél-egy kiló bojlit, majd várom a kapást. Másnap reggelig horgászok, de akkor eljövök, mert munka van. Napközben nem tudok a partra kimenni, ezért csak éjszaka horgászok nagyjából este 9-től reggel 9-ig” – de mikor alszik?

„Ha tíz kapás van egy éjjel, akkor szó szerint nem alszok egész éjszaka. Másnap 9-től aztán irány a munkahely, a vendéglátásban dolgozom” – árulta el Asztrik.

Úgy tűnik, ő sokkal inkább fáradhatatlan, mint az általa kifogott pontyok, amelyek egy idő után megadják magukat. 

„Mindkét módszer fárasztását nagyon szeretem. A dobós pecában kicsit több izgalmat látok, de a behúzósban is bőven rejlik izgalom. Rámenni a halra, majd nyílt vízen fárasztani nagy élmény, miközben több tényezőre is figyelni kell. Hiszen a vízen vagyok, 450 méterre a parttól, a tó közepén, nagy hullámban. Ha szakad az eső, ha fúj a szél, ez azért más. Persze, dobós horgászatnál is ki kell menni a stégre szakadó esőben is” – mondta a nehézségekről.

Mivel Szigligeten már nagyon régóta horgászik, a saját helye előtt kitapasztalta, hol vannak az akadók.

„Így oda horgászok, ahol egyáltalán nincs, vagy csak mögötte van akadó. Nagyjából tudom, hogy a halat merre kell vezetni fárasztáskor, így ki tudom kerülni, hogy a hal rámenjen az akadóra, és elakadjak” – és nem volt gond a 20,3 kilós ponty fárasztásával sem, amely mintegy negyedóráig tartott.

„Ejtős kapással jelentkezett, ráemeltem a botra, éreztem, hogy jó hal lesz. Komótosan elindult balra, az egyik csónakkikötő irányába. Szépen tett egy kört, de vissza tudtam fordítani. Mintegy 13 perc múlva odaért a stéghez, és az első pipánál megmerítettem” – mesélte a 150 méterről akasztott pontyról, amelyet 24 milliméteres, natúr, kikönnyített bojlival csalt horogra.

Hozzátette még, hogy 130 grammos súllyal horgászik, miközben a 0,28 milliméteres főzsinór végére egy 5 méteres vékony fonottzsinórt köt, és azon van egy leadcore és a már említett távdobó ólom.

A dobás pontosságával nincsen problémája, hiába 150 méterre kell bejuttatnia a szereléket.

„Ha 3-4 méterrel arrébb megy a szerelék, az sem gond. Ha tíz méterrel messzebbre juttatom be a bojlit, és 20 méterrel előbbre pecázom, az sem gond, hiszen nem biztos, hogy a hal közvetlenül az etetésre fog menni. A dobócsővel ugyanakkor nehezebb célozni. Ha nem megfelelő az időjárás, akkor a horgászbottal is nehéz megdobni a 150 métert. De ilyenkor úgy vagyok vele, megy, ahová megy a végszerelék. Ilyenkor is dobócsővel próbálom meg minél pontosabban bejuttatni a bojlit” – jegyezte meg Asztrik.

Végezetül megkérdeztük, hogy mi a legfontosabb célja az idei évben.

„Szeretném az egyéni rekordomat megdönteni. Az eddigi legnagyobb balatoni pontyom tömege 24,97 kiló volt, azért dolgozom, hogy ennél nagyobbat fogjak, ez a célom. Rengeteg időbefektetés, de reméljük, megtérül” – mi pedig mérget mernénk rá venni, hogy egyáltalán nem kell sokat várni arra, hogy a Pecaverzumon beszámolhassunk a pontymágus új egyéni rekordot jelentő, igazán kapitális fogásáról.

(És ez így is történt egy nappal a cikk megjelenése után, hiszen Asztrik fogott egy 28,8 kilós óriást Szigligeten. A beszámolót ITT olvashatod!)

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Bakos Asztrik/Pecaverzum)