A víz a Szigetközben a legfontosabb természetalakító tényező, amely a táj kialakulásában, a felszín formáinak keletkezésében és az élőhelyek kialakításában mindig döntő szerepet játszott, és játszik ma is.
A Szigetközi hullámtéri vízpótló-redszerben a Duna-folyam jobb parti hullámterén az 1950-es évek vízjárását szimulálják. Az elmúlt hetek kisvizes időszakában a hullámtéren több helyen megfigyelhetővé váltak meder morfológiai változásai – számolt be az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig).
A zátonyok, kavicspadok a folyók legfiatalabb képződményei, melyek igen változatos élővilágnak adnak otthont. A kavicspadok nem csak fiatalok, de folyamatosan változó, alakuló mondhatjuk mozgásban lévő képződmények.
A víz hozza, viszi, formázza őket. A megannyi változás megannyi új élőhelyet hoz létre rajtuk. A kavics, sóder, homok az áramlások hatására osztályozódhat, és így a különböző aljzatokat kedvelő élőlényeknek megannyi új „kapaszkodód” biztosít.
A víz a zátonyok, padok felett áramló, örvénylő, lassú és gyors folyással folyik el felkavarva vagy épp lerakva az általa szállított táplálékot, friss oxigént, élőhely építő elemeket a zátonylakók részére.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Éduvizig)
