Amurtelepítés történt a Dunaharasztiban található Haraszti Liget Horgásztónál, amely vízterület Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes szerint óriási algaburjánzásnak van már kitéve így is. A jelenségről légifotót is posztolt.
Amurokat telepítettek Dunaharasztiban található Haraszti Liget horgásztóba – a hírről Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes számolt be a Budapest halai Facebook-oldalán.
„Besurrantak. Eseti engedélyük nyilván van, »zárt víz« lévén” – írta a posztban utalva arra, hogy a jelenlegi szabályok értelmében az amur idegenhonos, de nem inváziós, így a halgazdálkodási hatóság külön engedélyével telepíthető zárt vízrendszerekbe.
Szendőfi Balázs bejegyzésében az amur negatív hatásait hangsúlyozta, ezt illusztrálva közzétett a Haraszti Liget Horgásztóról egy légifelvételt, amelyen azt láthatjuk, hogy „micsoda algaburjánzást okoznak ezzel maguknak”.
A halkutató értelmezése szerint emiatt kevesebb csuka, sügér, keszegféle és más őshonos halfaj tud megélni a vízben, és a nyári halpusztulások is gyakoribbá válhatnak.
Így zajlott a telepítés:
A videó feliratából azt is megtudhatjuk, hogy a halasításra áprilisban került sor, és 7 kiló feletti példányokból több mint 1000 kilogrammot helyeztek ki.
A témával kapcsolatban korábban a Magyar Haltani Társaság (MHTT) is arra figyelmeztetett, hogy az amur telepítése nem jelent megoldást a hínárosodásra, sőt!
Álláspontjuk szerint a faj a növényzet elfogyasztásával olyan tápanyagokat juttat vissza a vízbe, amelyek fokozzák az algásodást, ez pedig oxigénhiányos állapotot idézhet elő, ami végső soron halpusztuláshoz vezethet.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a hínárnövényzet fontos élőhelyet biztosít az őshonos halak és más vízi élőlények számára, így annak eltűnése az élővilág elszegényedésével járhat.
Nem minden idegenhonos faj inváziós, viszont minden inváziós idegenhonos
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM-rendelet szerint inváziósnak számít a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, a busa, az ezüstkárász, az amurgéb, a razbóra és a naphal.
Az amur (Ctenopharyngodon idella) Magyarországon idegenhonos halfaj, vagyis nem része az őshonos faunának, de nincs is inváziósként meghatározva.
A halkutatók korábban többször hangsúlyozták, hogy az idegenhonos, inváziós fajok jelenléte – különösen, ha állományaik megerősödnek – kedvezőtlen hatással lehet a természetes ökológiai folyamatokra és az őshonos fajokra.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Budapest halai FB-oldal)
