Így alakultak a fogások a Velencei-tónál az elmúlt hónapokban

A részletes beszámolót változtatás nélkül közöljük.

Április utolsó fele eleinte kedvezőbb időjárást hozott, a vízhőmérséklet emelkedésnek indult. A békéshalak is aktívabban táplálkoztak, főleg a pontyok kapókedvét illetően volt pozitív változás az előző hetekhez viszonyítva. Május elsején véget ért a süllő, balin és sügér tilalmi időszaka, május 3-tól viszont megkezdődött a 100 cm alatti harcsákra vonatkozó megtartási tilalom, ami június közepéig tartott.

Április végére ismét változékonyra fordult az idő, szinte minden időjárási elem előfordult. A halak kapókedve is hullámzó volt, de a kitartó horgászók általában eredményesek voltak. Április utolsó napjaiban érthetően még a békéshalak kedvelőivel találkozhattunk, míg május kezdetével sokan próbálkoztak balin és süllő fogásával is. Harcsát is sikerült horogra csalni, egy szerencsés horgász csónakból pergetve csapta be a tó legnagyobbra növő ragadozóját.

Szép tavaszi idővel indult a 18. hét, amit a hét közepén felváltott a hűvös, kellemetlenül szeles időjárás, majd a hétvégére újra kellemes horgászidő fogadta a Velencei-tóhoz érkezőket. Sokan kihasználták, hogy a tavon nem volt pontytilalom, s eredményesen fogtak is a kedvenc halfajukból. A többség 2-4 kilós példányokat zsákmányolt, de akadt 8 kilós is, amely példány a felső méretkorlátozás miatt visszanyerte szabadságát.

Ezüstkárászt is jól lehetett fogni, ráadásul nem is az aprajából, több kiló feletti egyed is horogra akadt. Érdekesség volt ezen a hétvégén, a következő időszakban szinte folyamatosan a balinok kimagasló aktivitása, nagyon sokat sikerült horogra keríteni ebből a fogatlan ragadozóból. Ami érdekesség és erre az időszakra nem jellemző, hogy szinte mindegyikük fenékközelben kapott, s még pontyoknak szánt csalival is sikerült becsapni sokukat. A süllőre és harcsára horgászók csak gyenge eredményről tudtak beszámolni, csak a legkitartóbbak tudtak egy-egy példányt szákba terelni.

Nyárias meleggel folytatódott a 19. hét, amit azonban a hét közepétől ismét szeles, hideg idő követett. A békéshalak közül a keszegek és ezüstkárászok aktívan táplálkoztak, a pontyok viszont inkább csak a hét első, melegebb időszakában voltak étvágyuknál. A ragadozók közül továbbra is a balin volt a leggyakoribb zsákmány a horgokon, süllő, harcsa és csuka csak ritkán kapta el a nekik szánt csalihalat vagy műcsalit. A lassan melegedő vízben néhány keszegféle és az ezüstkárász is elkezdett ívni a nádasok közelében, ami azonban abba is maradt a jelentősen lehűlő időben.

Május második felében, az előző hónapok aszályos időjárása után végre viszonylag sok eső esett, a hőmérsékleti értékek is alacsonyabbak voltak az ilyenkor megszokottaknál. Mindez a tó vízszintjének átmenetileg kedvezett, a frissülő vízben a békéshalazók több szép pontyot fogtak, s a keszegek is aktívan mozogtak.

A ragadozó halakra horgászók legnagyobb eséllyel balint tudtak fogni, több igazán szép termetű példány is horogra akadt. A legkülönlegesebb fogást egy sukorói horgásznak sikerült elérnie a héten: az éjszakai horgászata során egy 3 kilós balin mellett egy 16 és egy 20,2 kilós pontyot is megszákolt, ami a Velencei-tavon a legnagyobbak közé sorolható a pontyfogás tekintetében. Utóbbi kettő természetesen a mérés és fotózás után visszanyerte szabadságát, így másnak is van esélye a jövőben találkozni még velük.

Június elején beköszöntött a forró, nyári időjárás. Ennek hatására a tó 14-15 fokos vize gyorsan felmelegedésnek indult, ami a békéshalak étvágyát nagyban növelte. Sok keszeg és ezüstkárász mellett a tó minden részén fogták a pontyokat, amikből gyakran sikerült tekintélyes méretű, 10 kiló feletti példányokat is horogra csalni. A balinhorgászat ebben az időszakban is kimagasló teljesítményű volt.

Június közepére, a tartós hőhullám hatására a tóvíz hőmérséklete már elérte a 25 fokot. A hirtelen felmelegedésben a keszegfélék tömegesen el is kezdtek ívni a nádasok környékén. Ez meglátszott a kapások számában is, a hét eleji keszegdömping megállt és a hét végén csak kevés keszeget sikerült fogniuk még a profiknak is a négy napos Feeder OB versenye alatt. A pontyok tekintetében már jobb volt a helyzet, több nagytestű példány akadt ezen a héten is horogra.

Sajnos június 17-én hajnalban egy kisebb arányú halpusztulás következett be a tavon, melyet két nappal később, 19-én egy nagyságrenddel nagyobb követett. Az első hullámban néhány mázsa, többségében küsz és balin pusztult el, majd a második hullámot túlnyomórészt a keszegfajok szenvedték meg leginkább. A haltetemek között volt néhány süllő, ponty, kárász, 1-1 nagytestű harcsa és busa is, és valamivel több amur. A halpusztulás oka a halegészségügyi vizsgálatok alapján egyértelműen relatív oxigénhiány kialakulása volt az utóbbi 3 faj kivételével, melyek bizonyosan nem a relatív oxigénhiányban pusztultak el, hanem faji sajátosság és évszakra jellemző jelenség következtében, amely minden évben előfordul sajnos.

Az elpusztult halak mennyisége a halállomány arányában (1-1,5%), tömegében nem volt tömeges (40 mázsa), azonban a forró időben gyorsan oszló, kis átlagtömegű, így nagy példányszámban jelenlévő, és a parti kövezés, valamint a nádasokba szoruló tetemek gyűjtése nagyon nehéz feladatot jelentett.

A példaértékű összefogás következtében, a szerveződött és egyéni civil önkéntesek, valamint a vízügyi igazgatóság és a tó körüli önkormányzatok segítségével-közreműködésével az elpusztult tetemek összegyűjtése rekord gyorsaságú és hatékonyságú volt.

A Mohosz a haltetemek gyűjtéséhez zsákokat bocsátott rendelkezésre, és minden esetben vállalta a tó körül összegyűjtött tetemek begyűjtését és ártalmatlanításra történő elszállíttatását egyaránt.

A június második fele is nagyon meleg volt, napközben közel 40 fokos hőmérsékleti értékekkel. Az előző héten bekövetkezett halpusztulás és az extrém időjárás miatt is kevesen horgásztak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a ragadozók és a keszegfélék még nem voltak étvágyuknál, viszont a pontyokra nem voltak negatív hatással a körülmények. A kapások a kora reggeli, valamint az éjszakai órákban voltak a leggyakoribbak. A csalik közül a kukorica volt a leginkább bevált, de pellettel is számos példányt tudtak horogra csalni.

Június utolsó napjai hoztak végre némi enyhülést, de leginkább csapadék nélkül. Összességében a július első fele is extrém melegen és aszályosan telt, melyen csak 1-1 kisebb, jelentéktelen mennyiségű csapadék, illetve hidegfront tudott enyhíteni.

A legtöbben hajnalban, kora reggel próbálkoztak halfogással, a békéshalazók nem is panaszkodtak az eredményességre. Fogtak keszeget és ezüstkárászt is, de a leginkább a pontyozók lehetettek elégedettek. Kedvenc halfajukból a tó minden részén sikerült horogra keríteni szép példányokat, de a legtöbbet a mélyebb vizek környékén sikerült szákba terelni. Több nagytestű, a felső mérethatárt jócskán meghaladó egyedet sikerült horogra csalni, amik mérés és fotózás után visszanyerték szabadságukat. A ragadozó halakat nehéz kapásra bírni, zömében balinokat fognak a pergető, illetve csalihalas módszerrel próbálkozó horgászok.

A most következő hétvégére várható újabb hidegfront remélhetőleg ezúttal több csapadékot, illetve egy csapadékosabb időjárást hoz magával, amire már nagy szükség lenne a térségben is.

(fotó: Mohosz Velencei-tó FB-oldala)