Uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty, ám az ő életesélyeik éppen attól romlottak a magyar tengerben, hogy az elmúlt évtizedekben javult a Balaton vízminősége.
Balatoni hal elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. A gyulai kolbász, a szegedi szalámi mellett a balatoni hal a múlt század elején a legelső élelmiszer-exportcikkeink egyike volt – emlékeztetett az InfoRádióban Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője; a süllőt jégen, mohába csomagolva, plombával a hátukon vitték el a bécsi piacra, össze nem keverendő az osztrák vagy az ukrán süllőszállítmányokkal.
A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a gazdasági szempontból jelentősebb halak tudatos halgazdálkodással történő szaporítására. Mint Lévai Ferenc mondta, páratlanul finom a balatoni fogassüllő, nem véletlenül terjedt el a világban, csak nagyon nehéz hozzájutni. Az asztalunkra esetleg a régi tó főmedréből a vízszintsüllyesztéskor kikerült, ma már tógazdaságként működő halastavakból kerülhet.
„A balatoni pontynak két fajtája van, a balatoni sudár, ami főként a Zalától lefelé őshonos, sodrófa hosszúságú attraktív hal, valamint a varászlói tükrös ponty, amit elődeink nemesítettek ki; tömör, vöröses húsú, zsírmentes halfajtáink” –mondta Lévai Ferenc. Szerinte ugyanúgy büszkék lehetünk a halra, mint a tokaji aszúra, amit nem fogyasztunk minden nap, de megbecsüljük, tudjuk, hogy van.
Azt viszont egyértelművé tette, ha valaki a Balaton partján rendel magának egy fogast, azt nem ott fogták ki. „A Balatonon nincs halászat, a horgászok által kifogott hal pedig csak a család asztalára kerülhet, kereskedelmi forgalomba nem. A Balaton-környéki halastavakból, a balatoni vízrendszerből azonban mégis kerülhet hal, ha szerencsénk van, de csak 1-2 százaléknyi a fogastermelés a Balaton környékén. A többi import, a Duna deltájából jön, illetve Kazahsztánból.”
Még azt is elmondta, hogy a Balaton haleltartó képessége nagyságrendekkel kisebb, mint ötven éve. „Ez annak tudható be, hogy nagyon gondosan és okosan a Balatonból minden létező szennyező forrást kiiktattak, még a tisztított szennyvíz sem folyik vissza, azt is kivezették, a tó vízminősége ugrásszerűen javult. A mezőgazdasági termelés is javarészt megszűnt, és ez a halak számára negatív. Vagyis a Balaton turisztikai és más szempontból előnyös víztisztulása a haltermelés szempontjából azt jelenti, hogy kevesebb a hal a Balatonban. ”
Lévai Ferenc a balatoni pontyról szólva kiemelte, hogy a húsa a többiéhez képest vörösesebb, nincs úgy átszőve zsírral, rugalmasabb és erősebb. A tógazdasági pontyok több takarmányt kapnak, míg a tóban és a környékén élők mást esznek, egyebek mellett például apró kagylókat is.
A legfrissebb, Balatonnal kapcsolatos kutatásról és annak útózöngéjéről minden fontos egy helyen ITT!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
