Az Európai Uniótól és a magyar államtól is pénzt várnak a nehéz helyzetbe került magyar haltermelők. Az EU-val a kompenzációs forrásokról vitáznak, a kormánytól pedig várják a választások előtt beígért 8 milliárd forintjukat.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) május 5-i közgyűlésén a tagok egyhangúlag megszavazták az éves beszámolót, a tavalyi mérlegbeszámolót, és elfogadták az idei pénzügyi tervezet.
Németh István, a szervezet elnöke a Halászati Lapok júliusi számában megjelent interjúban arról is tájékoztatást adott, hogy a lezárt „jó gazdaság év” annak is köszönhető, hogy folyamatosan nő a taglétszám, és „jó a tagdíjfizetési morál” is.
„A Mahal vezetése – az elnökség és az ügyvezetés – természetesen látja az ágazati problémákat, amelyekre folyamatosan fel is hívjuk az ágazat irányításának, döntéshozóinak a figyelmét. A megkezdett úton kell továbbhaladni. A támogatáspolitika alakításában eddig csak részsikereket értünk el, ezért ezt a munkát folytatnunk kell” – nyilatkozta Németh István, aki szerint az új MAHOP Plusz-forrásokat (18,7 milliárd forintot) csak akkor tudják hatékonyan felhasználni, ha az 50 százalékos önerő is rendelkezésükre áll.
„A kialakult klimatikus viszonyok, a szárazság miatt, a dunántúli völgyzáró gátas tavak vízhiányos időszakában hathatós kormányzati segítség nélkül aligha tudnak az ágazat szereplői nyereségesen dolgozni, és eredményesen pályázni a támogatási forrásokra” – hangsúlyozta az elnök.
Beszámolt arról is, hogy a jelenlegi brüsszeli álláspont szerint az ökológiai szolgáltatások kompenzálására kért, 18,7 milliárd forintos területalapú támogatás 15 százalékát költhetik el ilyen jogcímen. „Ami azt jelenti, hogy mint tógazdasági haltermelők hét év alatt évi 30-35 ezer forintot kaphatunk hektáronként. Csakhogy ez kevesebb, mint fele a más ágazatoknak jutó területalapú támogatásnak” – állapította meg a Mahal első embere, akinek szavai szerint a szervezet most azért küzd, hogy a kompenzáció 75-80 ezer forintra egészüljön ki.
„Lássuk be, áldatlan állapot, hogy teljes mértékben a termelők fizetik a vizes élőhelyeken élő védett állatok eltartásának a költségeit. Amikor más ágazat került bajba – lásd baromfi, sertés, stb. –, mindenki kapott kormányzati segítséget. Ezzel szemben a haltermelők sem az aszályra, sem a két évvel ezelőtti árvízre, ami elvitte a halunkat, semmiféle kormányzati segítséget nem kaptak, kizárólag a MAHOP forrásait használhattuk. Úgy gondolom, hogy változtatni kell a támogatáspolitikán, hogy ez a kis ágazat talpon maradjon” – hangsúlyozta Németh István.
Azzal a megállapítással is egyet értett, hogy ugyan nemzetgazdasági szempontból a magyar halászati ágazat kicsi, ennek ellenére nagyobb figyelmet érdemelnének a haltermelők a kormány részéről. Annál is inkább, mert az ágazat jövedelemtermelő képessége alig 4 százalék, szemben a szántóföldi növénytermesztők többszörös jövedelmével.
Arra a kérdésre Németh István, hogy „Lát-e reményt arra, hogy nemzeti forrásból megkaphatjuk a kiegészítést?”, így válaszolt: „A kormányzati választások előtt politikai ígéretet kaptunk erre, és most megpróbáljuk érvényre juttatni. Mivel a kormány összetétele alig változott a választások után, és mivel az ígérettevők személye sem változott, bízunk benne, hogy nem hagynak minket cserben, hanem mellénk állnak. Hozzáteszem, hogy nem nagy összegről van szó, hiszen hét év alatt nagyjából 8 milliárd forintot szeretnénk abból a 4265 milliárdból, amit hét évre ígért a kormány nemzeti támogatásként a magyar agráriumnak”.
Kevesebb és drágább lesz a hal a tógazdaságokat sújtó drasztikus vízhiány miatt. Részletek IDE KATTINTVA! Még több halgazdálkodással kapcsolatos hírért pedig KLIKKELJ IDE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: Mahal)
