2024. november 24. vasárnap | Emma
Halgazdálkodás

Lassú növekedésű kosfejű vadpontyokat telepítettek a Velencei-tóba

Lassú növekedésű kosfejű vadpontyokat telepítettek a Velencei-tóba

A tavasszal elmaradt Velencei-tavi vadponty-kihelyezés pótlásának első felére került sor szeptember 22-én, pénteken. Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője a Pecaverzumnak elmondta, az előre meghirdetett mennyiség közel duplája került a vízbe a közismert nevén kosfejű pontyokból.

Március 9-én egy év kihagyást követően történt a Velencei-tavon haltelepítés, összesen 9.538 kilogramm kifogható, azaz megtartható méretű, 3-4 nyaras ponty került a Kajászói Tógazdaságból új lakóhelyére.

Az évindító halasítást után bejelentettek áprilisban egy vadpontytelepítést, de az végül a halászat sikertelensége miatt meghiúsult. 

Augusztus 3-án azonban ötmillió forint értékben több mint 3000 kilogramm, 2 kiló feletti átlagtömegű, 3 nyaras pontyot engedtek szabadon, szeptember 22-én, pénteken pedig bepótolták a tavasszal elmaradt halasítást. 

Az előzetesen meghirdetett mennyiségnek majdnem a dupláját helyezték ki – a fajtafenntartás érdekében – a fajtaelismert Velencei-tavi vadpontyból. 

„Jobb volt a megmaradás a Kajászói Tógazdaságban, 500 helyett 952 kilogrammot eredményezett a halászat, ennyi 3 nyaras példányt helyeztünk ki pénteken. Az átlagos tömeg 70 dekagramm volt, de akadtak köztük nagyobb, 1,5 kilósak is” – nyilatkozta a Pecaverzumnak Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője.

A Mohosz a fajtafenntartója a Velencei-tavi vadpontynak, közismertebb nevén kosfejű pontynak, 2014-ben ismertették el önálló fajtaként.

Ezt a vadpontytípus az ősi európai génállománnyal rendelkező pontyok fennmaradt képviselőjeként azonosították, melynek önfenntartó állománya csak nagyon kevés vízterületen található meg a kontinensen. A pontyfajtára a kifejezetten lassú növekedés jellemző, a tógazdasági körülmények között kihelyezett 3 nyaras példányok átlagtömege 60-70 deka, de egy 20 éves egyed sem nyom többet 2-3 kilónál.

Az unikális fajtát általában könnyű elkülöníteni a normál típusoktól, hiszen testalkata erősen sodrófa formájú, meglehetősen nyújtott, jellemzően alacsony hátmagassággal és ebből adódóan magas profilindexxel (általában 4,0 feletti értékkel: testhossz osztva a testmagassággal), feje pedig lefele törő, leszegezett kosfejre emlékeztető, melyből származik beceneve is. Termetéhez mérten erős sporthal, így megfogása, különösen finomabb szerelékkel élménydús. 

A Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége a telepítés bejelentéséről szóló tájékoztatójában megjegyezte, hogy ugyan ez a pontyfajta a fogható halak közé tartozik, mégis mindenkit arra kérnek, hogy lehetőleg mégse vigye haza azokat.

„A jogszerűen kifogott, legkisebb kifogható méretet elérő példányai megtarthatók (horgászrendi védelmük megvalósítása egyelőre nem elvárható), ugyanakkor mindenkit arra bíztatunk, vegye figyelembe e fajta magas eszmei értékét, élményindexét, lassú növekedéséből-korából kifolyólag alacsonyabb gasztronómiai értékét, és a fogott példányokra inkább sporthalként, mint fehérjeforrásként tekintve, lehetőleg engedjék vissza éltető elemébe annak érdekében, hogy minél tovább velünk maradjanak a különleges vadpontytípus telepített példányai a tóban” – fogalmaztak. 

A kihelyezett példányok egy részét egyedi sorszámmal ellátott, kis műanyag narancssárga színű haljellel látták el.

„Kérjük, hogy a fogott és visszaengedett megjelölt halakról a jelet ne vegyék le, hanem annak leolvasott sorszámát a példány lemért paramétereivel, valamint a fogás időpontjával és pontos helyszín megadásával, továbbá lehetőség szerint készített fotóval juttassák el részünkre a halak sikeres nyomon követése érdekében” – osztották meg a tudnivalókat ezzel kapcsolatban.  

A Pecaverzum Pálinkás Imrétől megtudta, még az ősszel megtörténik a kosfejűek kihelyezésének második üteme. A tervek szerint a kiöregedett tenyészanyák lelnek majd új otthonukra a Velencei-tóban. 

Mint ismeretes, az Agrárminisztérium júliusban bejelentette, hogy egyedi célforrással fogja támogatni a Velencei-tó őshonos halállományának mielőbbi újraépítését. A pontyon kívül kerül majd a vízbe süllő, csuka, balin és keszeg is.

Pálinkás Imre elmondta, a program indulása a vízállástól és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) által végzett állományfelmérő kutatóhalászat eredményétől függ, illetve még a pénzt is várják a minisztériumtól.  

A Velencei-tavi vadpontyról 9 éve a Mohosz Velencei-tavi Kirendeltségének halőri csoportvezetője, Bozai Zsolt nyilatkozott.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Mohosz Velencei-tavi kirendeltsége)