Kiss Róbert 57 halat pergetett tavaly október 25-én a Tiszán, idén január 10-én viszont csak egyet fogott a Sajón, ezt azonban soha nem fogja elfelejteni.
Pénteken még dolgozott, de csak 14 óráig, és mivel szépen sütött a nap, Kiss Róbert úgy döntött, kiugrik egy kis időre pergetni a munkahelyétől nem messze csordogáló Sajóra.
„A megszokott helyemen nem nagyon jött mostanában csuka. Nagyjából 15 óra 15 percig nagy gumihalakat dobáltam csukára, de nem volt jelentkező” – és mivel közeledett a korai, téli napnyugta, át kellett gondolnia, hogyan folytassa tovább a horgászatot.
Ha nincs csuka, jó a domolykó is – gondolhatta a sztoriját a Pecaverzummal megosztó pergető, aki ennek megfelelően kis csalival, egy őrült halnak nevezett gumival kezdte vallatni a folyót.
A domikat nem igazán érdekelte a kis csali, arra járt viszont egy óriási ragadozó, amely valamiért éppen erre a kis falatkának kinéző plasztikra éhezett meg.
„15 perc dobálás után a part közeléből érkezett egy csuka. Hihetetlen erőben volt, negyed óráig fárasztottam, mígnem megadta magát. Amúgy sem mertem erőltetni, mert a felszerelésem nem volt túl erős, nem éppen egy csukára optimalizált cuccot használtam” – fogalmazott Róbert, hozzátéve, hogy egy 2-15 grammos dobósúlyú botot használt PE 0,6-os fonott zsinórral, és mindössze egy 0,22-es, tehát nem igazán csukaharapásálló fluorokarbon előkével.
A pecás által 10 kilósra saccolt hal így meglett, a 100 centis mérőről még kissé le is lógott.
„Fénykép után azonnal ment vissza” – jegyezte meg a pecás, aki videót is küldött a visszaengedésről.
Ezen jól látható, hogy a csuka egy kis pihenés után óriási lendülettel indult el újra kergetni a Sajó kishalait.
Kiss Róbert korábbi 57 halas horgászatáról ITT olvashatsz.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Kiss Róbert/Pecaverzum)
