Hermann István és Fodor János kétszemélyes horgászversenyt rendezett a Bodrogon, a végeredmény halgazdag döntetlen lett.
„Egy pár órás pecára látogatunk el egy barátommal a Bodrog-folyóra. Jó szokásunkhoz híven nem sikerült időben most sem elindulnunk. Útközben kitaláltuk, hogy legyen egy baráti verseny köztünk, melybe csak süllő vagy menyhal fogása érvényes” – vezette fel az izgalmasnak tűnő kihívás előzményeit a Pecaverzum megkeresésére Hermann István.
A botszerelést már sötétben végezték el, de gyakorlott horgászként ez nem okozott gondot nekik.
„Mindketten nagyon egyszerű szereléket alkalmaztunk: gubancgátlócső, forgó, egy rövidebb, illetve egy hosszabb előke, mindkettőhöz hozzákötve egy-egy süllőző horgot, halszelettel felcsalizva” – részletezte István a dobás előtti pillanatokat.
Az első kapásra nem kellett sokat várnia, csakhogy a hal ekkor még nem lett meg.
„Újradobást követően aztán jelentkezett a bandanagy, ötven centiméteres menyhal” – büszkélkedett István, hozzátéve, hogy innentől kezdve körülbelül negyven percig folyamatosan érkeztek a kapások.
„Sikerült is fognunk további négy példányt, de ezt követően a kapókedv alábbhagyott” – a pecások azonban az 1 Celsius-fokos, hűvös őszi idő ellenére sem adták fel.
Este fél hét körül újra horogra tudtak csalni három menyhalat, így lett 4-4-es döntetlen a baráti találkozók eredménye.
„Ismét egy szép oldalát mutatta nekünk a Bodrog folyó, eredményes és izgalmas horgászat volt” – fogalmazott a horgász, akitől a barátja visszavágót követel.
Így biztosan nem ez volt az utolsó idei menyhalazása a két horgásznak.
Ezt a sztorit is olvasd el: „Kétnaponta horgászok, de ilyen különleges halat még nem fogtam.”
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Hermann István/Pecaverzum)
