2024. július 17. szerda | Elek, Endre
Nagy fogások

Kifogták az ország legnagyobb snecijét?

Kifogták az ország legnagyobb snecijét?

A sneci avagy a szélhajtó az egyik leggyakoribb és a legkisebb hazai halak közé tartozik. Éppen ezért cseppet sem meglepő, hogy az átlagosnál jóval nagyobb méretű egyedek kiemelése után a horgászok gondolkodóba esnek, vajon tényleg a vízfelszínek talán leggyakrabban látható halfajával hozta őket össze a sors?

Így járt a K. L. monogramú pecás is, aki április 27-én, a Nagyteveli-víztározón fogott egy nem is olyan kicsi halat.

A fogás olyannyira nem volt apró méretű, hogy a fotón jól látható, a horgász tenyerét szinte teljesen kitöltötte.

„Szélhajtó küszre tippelek, de szeretném, ha önök is megerősítenék az álláspontom” – írta egy fénykép kíséretében a Magyar Haltani Társaság (MHTT) Mit fogtam? rovatának címzett üzenetében a pecás.

Az MHTT elvégezte a fajmeghatározást, és rögtön jelezte, hogy a hal valóban méretesnek számít a sajátjai körében.

„A megnyúlt test, a felső állású száj, az oldalvonalon számolható 51 pikkely, valamint farokalatti úszóban számolható 3 osztatlan és 20 osztott sugár alapján a hal egy jól megtermett küsz (Alburnus alburnus)” – fogalmaztak a szakértők.

A horgászokat segítendő pedig hozzátették, hogy az ilyen idős példányokra jellemző az átlagosnál magasabb hát.

Azaz, ha tenyérnyi, snecinek tűnő halat akasztunk, és úgy látjuk, a háta sokkal magasabb a megszokottnál, akkor – a pikkelyszámlálás után – szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem tévedünk: kapitális szélhajtó küszt sikerült zsákmányolnunk.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) rekordlistáján a szélhajtó küsz nem található meg, így abból hivatalos országos rekord nincs.

Annyit lehet tudni Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája című könyvéből, hogy a pontyfélék családjába tartozó küsz testhossza általában 10-15, maximum 20 centiméter.

Azt is írják a sneciről, hogy minden olyan álló- és folyóvizünkben megtalálható, amelynek mérete nem túlságosan kicsi, illetve folyóvíz esetében a sodrása nem túlságosan erős. Legnagyobb állományai a nagy szabad vízfelülettel rendelkező állóvizekben, illetve a folyók dévérzónájában élnek.

Csapatosan járva a felszín közelében keresi táplálékát, amelyet planktonszervezetek, vízre hulló rovarok, növényi részek és szerves törmelék alkot.

2-3 éves korában válik ivaréretté. Ívása szakaszos, ezért áprilistól júliusig is eltarthat. Ikráit a homokos és sóderes mederfenékre, illetve vízinövényekre rakja. Az ikraszemek mérete 1-1,5 milliméter, számuk 3- 10 ezer.

Fogtál már 20 centisnél nagyobb sencit? Küldd el a Pecaverzumnak a képet és pár sort a fogásról sztoriküldő alkalmazásunkkal, ITT!

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT)