A pár dekagramm híján 83 kilós és 220 centiméteres harcsát verőfényes napsütésben akasztották, de a fárasztás már sötétben történt. A minden bizonnyal a Duna magyar szakaszáról kifogott eddigi legnagyobb harcsát pányván kikötötték éjszakára, reggel pedig lemérték, hitelesítették és visszaengedték. A horgász és a hal között kialakult ádáz küzdelem két óráig tartott.
35 éve horgászik harcsára Nikl Béla (nyitóképünkön jobbra), így ismeri már a Dunát is viszonylag elég tüzetesen, hiszen legkedveltebb helyszíne, főleg a Dunaföldvár közelében lévő szakasz, amelyet rendszeresen vallat.
Egyik legjobb időszak szerinte a „pezsdülés”, azaz az áradást megelőző pár nap vagy pár óra. „Megfigyeltük, hogy ilyenkor nagyobb sikerrel lehet fogni harcsát, süllőt, de békés halakat is” – magyarázta a Pecaverzum érdeklődésére.
Június 30-án, csütörtökön 20 óra körül is a dunaföldvári részen próbált szerencsét csónakból. „Elég extrém dolgot művelek, mert hajózó utak mellé állok be. Pár éve éreztem rá ennek az ízére, ezzel a módszerrel olyan harcsákat lehet fogni a Dunán, amiket máshogy nem nagyon” – mondta honlapunknak.
Ez volt a taktika tehát most is, és bizony bármennyire is hihetetlen, de már első dobásra kapás érkezett a fenék közelében vontatott wobblerre!
„Elkezdtem húzni a csalit, ami valamiben kicsit megakadt, azon átjuttattam, majd beleemeltem egy kicsit, tekertem kettőt az orsón, és akkor lebombázta” – mesélte Nikl Béla, aki egyedül tartózkodott a csónakban, így egyszerre kellett irányítania a vízi járművet és a kezében lévő 2,44 méteres és 130 gramm dobósúlyú bottal pedig a halat terelgetni.
Mondjuk terelgetésről nem nagyon volt szó, mert a küzdelem első fél órájában szinte csak az erőfelmérés történt meg a felek között. Aztán gondolt egyet a harcsa, és megindult a folyómeder közepe felé.
„Az volt a legnagyobb problémám, hogy a hajózó útba ment be a harcsa, nyilván ott a legmélyebb a víz, ott vannak a törések. Egy órát töltött bent, az volt a szerencsém, hogy az idő alatt nem jött hajó. Utána gondolt egyet, és kiment part mellé, a kövezésnél is mélyebb gödröket kereste. Végig maradt az 5-6 méter mély vízben, egyszer sem jött ki sekélyebb részre, a fárasztás során végig szisztematikusan kereste azok a töréseket, ahol nem csökkent a vízmélység” – részletezte Nikl Béla a fárasztást, amely két órán át tartott. A harcsát még verőfényes napsütésben akasztotta, de a küzdelem java része már korom sötétben zajlott.
A horgász egy órát követően úgy döntött, hogy segítséget kér, telefonon hívta a feleségét, aki pedig szólt a fiuk, Olivér kenuedzőjének, Csányi Gergelynek, ugyanis ő éppen tréninget tartott. A fárasztás innentől lett egy picit kiszámíthatóbb, hiszen már volt, aki irányítsa a csónakot.
„A kenusok mentőcsónakját összekötöttük az enyémmel, az edző átült, és ő irányított. A halat végül hárman is alig tudtuk beemelni” – emlékezett vissza a „csata” utolsó perceire.
Ekkor már 22 óra után jártunk, így Nikl Béla úgy döntött, hogy pányván kiköti a halat, és amikor feljön a nap, elkészítik a fényképeket, és hitelesítik a fogást.
Arra nem is gondolt a horgász, hogy folytassa a horgászatot, pedig aznap csak egyet dobott… „Úgy gondolom, hogy ekkora hal után már nem illik tovább pergetni” – szögezte le.
A hatalmas harcsát beírta a fogási naplóba annak ellenére, hogy tudta, vissza fogja engedni. „Erre nincs szabály. Ha jön a halőr, hiába magyarázom neki, hogy a vissza lesz majd engedve, meg fog büntetni, ezért írtam be” – világított rá.
A halat egy olyan helyen kötötte ki, ahol nagyobb volt a folyás, oxigéndúsabb a víz. „Már éjfél után értünk haza. Ahhoz, hogy el tudjak aludni, pár sört meg kellett innom. Sokat nem pihentem, mert hajnal 4-kor pár a parton voltam, ellenőriztem, hogy minden rendben van-e a harcsával” – árulta el.
Reggelre már több tucatnyian összegyűltek a parton, hogy részt vegyek a hal mérlegelésén és visszaengedésén.
Jelen volt a Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesületének egyik halőre is, és a helyi televízió is forgatott.
Egy 150 kilóig mérő digitális mérleget hoztak, a harcsát pedig öten tudták csak megemelni. Pár deka híján 83 kilónál állt meg a kijelző.
A hal hosszát is precízen meghatározták: a mérőszalag 220 centiig nyúlt ki.
A kapitális bajszos végül minden gond nélkül elúszott, és éli tovább életét a Dunában.
„Jó páran hívtak a Duna-szakaszról, hogy nem tudnak a Dunán ekkora pergetett harcsáról. A mai nap folyamatosan csörög a telefonom és fogadom a gratulációkat” – mondta kicsattanó örömében Nikl Béla.
De nemcsak telefonon kapja a dicsérő szavakat, hanem személyesen is sokan kezet ráztak vele, ugyanis a dunaföldvári Halfanatik horgászbolt tulajdonosa, akik pedig ma betértek hozzá az üzletbe, azok elismerésüket fejezték ki.
A Pecaverzum a Magyar Országos Horgász Szövetségtől (Mohosz) megtudta, nekik sincs ismertük ennél nagyobb harcsáról, amit a Duna magyar szakaszán fogtak volna pergetve. Ez azonban egyelőre még hivatalosan nem jelenthető ki, és azt is várják, hogy megtörténjen a mostani fogás bejelentése az országos rekordlistára.
Videó a mérlegelésről ITT.
Mint ismeretes, nemrég egy 99,5 kilós harcsát csaltak horogra süllőzés közben pergetve a Dunából, a szlovákiai Párkánynál. Nézd meg a halat IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
