2022. január 18. kedd | Piroska
Peca+

Dunai befolyókra és főváros környéki vizekre jelent veszélyt a vörös mocsárrák

Dunai befolyókra és főváros környéki vizekre jelent veszélyt a vörös mocsárrák

Kutatók beszámolója szerint már nemcsak a termálvízzel terhelt élőhelyeken, hanem az urbanizációs hatásoknak jelentősen kitett dunai befolyókban és a főváros környéki vizekben is számíthatunk a vörös mocsárrák további terjedésére.

Hazánk vízfolyásaiban és felszíni, illetve felszín alatti csatornarendszereiben több inváziós tízlábú rákfaj természetes úton is gyorsan terjed, de egyes fajok az akvaristák felelőtlen kihelyezéseinek következtében újabb és újabb részvízgyűjtőkön jelennek meg. Ezt igazolja az egyre több, egymástól távoli, olykor izolált víztérben történő megjelenésük. 

A Mexikói-öböl édes- és brakkvizeiben őshonos vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) első hazai példányát a főváros központjában található Városligeti-tóban fogták 2015-ben – olvasható a Halászat című folyóiratban megjelent publikációban, amelyet a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapja is megjelentetett.    

Azt írják a tanulmányban, hogy az első észlelést követően a Duna főágában és számos mellékágában, valamint befolyójában találták meg stabil állományait. 

Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a vörös mocsárrák napjainkra hazánk számos termálvizű és urbanizált élőhelyének leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált. Innen kiindulva több természetes élőhelyen megjelent, terjed. Jelenleg a Duna közel 150 fkm hosszú szakaszához kapcsolódó vízrendszerből igazolták előfordulását. 

A 2021. április 28-án végzett halállomány-felmérés eredményeként sikerült kimutatni a vörös mocsárrákot a Hosszúréti-patakból is. Ezt követően a patak hossz-szelvényében végzett nappali és éjszakai mintavételekkel próbálták a szakemberek meghatározni a vörös mocsárrák elterjedését, megbecsülni állományának korösszetételét. 

Megfigyeléseik alapján a faj jelenleg a Kőérbereki-tavak alatti patakszakasztól egészen a dunai torkolatáig előfordul, és mindkét nemének adult egyedei mellett juvenilis példányokat is sikerült gyűjteni.

A kutatók szerint kijelenthető, hogy jelenleg már nemcsak termálvízzel terhelt élőhelyeken, hanem az urbanizációs hatásoknak jelentősen kitett dunai befolyókban is megjelenhet a vörös mocsárrák, mely nagy egyedszámban jelentős hatással lehet a kolonizált élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvizet elvezető hálózat állapotára. 

Azt is írják, hogy a későbbiekben számíthatunk a vörös mocsárrák további terjedésére a főváros környéki vizekben. A vörös mocsárrák megjelenése és terjedése a Dunában természetesen honos kecskerák (Pontastacus leptodactylus) állományára is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt élő populációt megfertőzheti a betegséggel.

Nagy természetvédelmi jelentőségű védett halállományt fedeztek fel. Még több infóért KLIKKELJ IDE!

Erősen elszaporodtak a férgek a süllőkben és a sügérekben. Tudj meg többet IDE KATTINTVA!

Megoldódott a Tiszából fogott állasküsz rejtélye. Részletekért KLIKKELJ IDE!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotó: portal.nebih.gov.hu)