Károkat nem okozott, de egy nagytakarítás ráfér a Balaton déli partján azokra a részekre, ahova a viharos szél kitolta a vizet. Egyébként is magas a víz szintje, amit még tovább emelt a déli parton az erős szél. A víz ugyan egy nap alatt visszahúzódott, de a parti részeket teleszórta növényekkel. Siófoknál pedig 2,3-as erősségű földrengést észleltek.
A Balaton déli partján a tóhoz közeli utcákban sokfelé vannak tele az árkok vízzel. Az egyébként is magas vízszint miatt is több a víz a talajban, de az erős szél a tavat ki is billentette – hangzik el az ATV Híradó riportjában.
Ez azt jelenti, hogy a déli és az északi part szintje között akár több tíz centi is lehet a különbség. Ilyenkor a déli parton a tó elönti a partközeli területeket.
A víz erejét jelzi, hogy a meleg miatt egyre vékonyodó jeget pillanatok alatt széttörte, és azzal együtt a parti hulladékot kivitte a strandokra.
A tavat jól ismerők azt mondják, hogy ahol a part zárt és nem közvetlenül érintkezik a vízzel, ott szinte semmit nem lehet látni a viharos szél következményeiből.
,,Nádas van, tehát ott van egy 10-15 méter szélességű nádas a part felé, és az nagyon megfogja az erősebb hullámokat, amikor szél van, ott nem lehet látni semmit. Itt a kőgáton, itt is szoktam horgászni, itt átcsapnak a hullámok, amikor ilyen magas a víz" – fogalmazott Császi János.
A Balaton vízszintje most 126 centiméter, ami 16 centivel magasabb a téli szabályozási szintnél annak ellenére, hogy a Sión folyamatosan engedik a tó vizét.
Siófoknál január 28-án, vasárnap pedig földrengés volt – számolt be a sonline.hu. Mint írták, a Georisk és a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium is regisztrálta a földmozgást vasárnap dél körül.
Siófok közelében, Törekinél érzékelték a rengést, amely a hivatalos és ellenőrzött adatok szerint a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű volt.
Az ilyen erősségű földrengés még enyhének számít. Vasárnap Montenegróban és Törökországban is érzékeltek földrengést hasonló időpontban.
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
