13-15. század közötti épületmaradványokra leltek a budapesti Barát-patak torkolatában. Az ott zajló munkálatokat a régészeti feltárások idejére felfüggesztették. Olyan épített emlékek i kerültek elő, amelyre még a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei sem számítottak.
Áprilistól folynak a Budakalász és Budapest III. kerületének határán található Barát-patakon a régészeti szakfelügyeleti munkák, mivel a kivitelezés során épületmaradványok kerültek elő. A teljes felületű régészeti feltárás miatt a kivitelezési munkákat határozatlan időre felfüggesztették – olvasható a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ma kiadott közleményében.
A Barát-patak torkolati zsilipépítési munkálatai közben középkori falmaradvány került elő, ezért a kivitelező haladéktalanul értesítette az örökségvédelmi hatóságot (Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály). A munkaterületen ezt követően megkezdődtek – régészeti szakfelügyelet keretében – a bontó munkálatok, hogy meghatározhatók legyenek a helyszínen fellelhető régészeti emlékek. Ebben az időszakban a kivitelezési munkák csak a régészeti megfigyeléssel nem érintett területen folytak – ezt már Budakalász város hivatalos honlapján tették közzé., ahol fotók is megjelentek.
A tájékoztatás szerint május 4-én az örökségvédelmi hatóság szakemberei a helyszíni bejárás során megállapították, hogy a munkaterületen 1,7-2,2 méter magasságú, késő középkori épületmaradványok, továbbá őskori gödörobjektumok találhatók. Az előkerült jelenségek jellegéből adódóan teljes körű feltárás végzését rendelték el.
A régészeti feltárás szükségessége miatt május 4-én a kivitelezési munkákat határozatlan időre felfüggesztették. A projekt kivitelezője a Gát utca lezárt szakaszát határozatlan időre visszaadja a közforgalom részére, a Gátőr utca M0-s felőli részén a betongyámos lezárást helyreállítja – áll a közleményben.
A Barát-patak a Wikipedia képén:
A témával a regeszet.aquincum.hu is foglalkozott. Azt írják, hogy az újkőkori és vaskori gödrök mellett egy olyan épített emlék is előkerült, amelyre nem számítottak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei sem.
A bontómunka végeztével egy középkori pince nagy magasságban álló, mintegy kétméteres falai bontakoztak ki. Az építményhez csatlakozva egy fából készült szerkezet maradványaira is rábukkantak, amely feltehetően valamiféle lejáratot védő tető lehetett.
A pincéhez tartozó felépítmény a feltárás során – az építmény egy része kívül esik a kutatható területen – nem került elő, de biztosan volt járószint fölött álló szintje is. A pincét az előkerült leletanyag szerint a 13-15. század között használhatták.
A most feltárt épületmaradványtól alig egy kőhajításra található (de immár Budapest közigazgatási területén belül, hiszen a patak a határ) a Pusztatemplomként ismert templomrom, amely tornyának hatalmas felmenő falait még ugyan leírta Rómer Flóris a 19. században, azonban az egyre pusztuló romot végül a 20. században egy nyaraló-villába építették be. Ez az egyházi épület a török időkben elnéptelenedett Kissing nevű falu temploma volt, így biztosra vehetjük, hogy a most feltárt pince (s persze felette az épület) szintén ezen a településen állt.
A középkori Kissing falu viszonylag nehezen kutatható a terület használata, beépítettsége miatt. Legtöbbet Garády Sándor ásott itt 1930-ban és 1933-ban. Korunkban a Budapesti Történeti Múzeum régészei is több helyen folytattak kisebb feltárásokat. A középkori falu leletanyagán kívül más, korábbi kultúrák nyomai is napvilágot láttak a területen.
Dunába dőlt templom nyomaira bukkanhattak. Részletek IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitóép: budakalasz.hu, Budapesti Történeti Múzeum, fotó: Wikipedia)
